Harmati Gyöngyi: A békesség szigete....(700.000.-ik látogatás)

 

 

                                    saját fotóm: Vízparton..., A Békesség szigete blog nyítóképe
                                                                     (H.Gy.)




A jánlanék figyelmedbe egy blogot

B ékesség szigete a jól ismert neve 
É jjel-nappal nyitva tartja kapuit
K ulcsra sohasem zárják lakatját
E egész napon át meglátogatható
S egít az aggódást félretenni
S egít lelki békességre találni 
É des méz a megfáradt léleknek
G ondoskodik lelki táplálékról

Sz eretettel hív, vár Téged is.
I  gazi boldogság felkeresni 
G yönyörű tájain jó kedvet találhatsz
E mber szíve kívánhat-e jobbat?
T ársakra is találhatsz kedvedre
E nnél szebb ez a nap nem is lehetne!



    (Íródott a békesség szigete blog 700.000-ik meglátogatása alkalmából,
                             Kaposvár, 2021. nov.20.)


További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM

Harmati Gyöngyi: Alszik a város...

 

Alszik a város, az ablakszemek
Unottan és vaksin hunyorognak.
Nyirkos hideg novemberi köd csorog
Alá a házak feketén sötétlő homlokán.

Mindenki alszik, csupán én virrasztok?
Az utcai lámpák fénye szelíd árnyékot
Vet szobám falára fura ábrákat festve. 
A kandeláber halvány derengése rongyos,

Tépett ködfátyolként úszik át az úton.
Egyedül vagyok, de nem magányosan.
Érzem egy biztos, erős kéz vezeti tollam.
Nem hagy aludni, míg le nem írom,

Míg el nem sírom minden bánatom?
Fura érzés, de nincs mit panaszolnom
Semmi olyan nem történt velem
Ami mással is meg ne történt volna 

És mégis még mindig itt vagyok,
És mégis még mindig élek,
És mégis szívem csordultig hálával.
Most, hogy a kósza gondolatok betűk

Formálta alakot öltve kirajzolódtak,
A hófehér papírlap nyugalmát megtörve.
Érzem már nyugodtan alhatom.

Egy simogató kéz a magasból lenyúlva
Csendesen rám teríti az álom
Csillaghímes könnyű takaróját.

Harmati Gyöngyi
    S.D.G.

További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM

Harmati Gyöngyi: Újratervezés...

 

Újratervezés, újratervezés, újratervezés
Mily gyakran hangzik el figyelmeztetőn
E szó utazásaink során a GPS készülék
Szelíd hangján szembesítve hibás döntéseinkkel.

Folytonosan letérünk a valódi boldogság útjáról
Gyakran a hazugság zsákutcájába kanyarodunk,
Elvétve a helyes irányt, mely az igazsághoz vezet.
Időnként körbe-karikába bolyongunk, mint a

Körforgalomba ragadt boldogtalan utazók
Akik nem találják a kivezető utat életük csapdáiból.
Minden biztos tájékozódásipont meginog, ha
Lábunk nem áll a Megváltó szeretet szilárd talaján.

Istenünk csak abban reménykedhetünk
Nem unod meg szüntelenül elrontott
Életútjaink újra és újra tervezését, míg biztos
kikötőbe nem vezeted tévelygő gyermekeid.

Harmati Gyöngyi
       S.D.G.


További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM

Harmati Gyöngyi: Köszöntő Erzsébet napra...

 

saját fotóm: Rózsaszín szirmok...(H.Gy.)

E rzsébetek, Zsókák, Böbék!
R ózsát küldök ma tövis nélkül
Z eneszóval köszöntsön ez a szép nap
S írás, bánat messze elkerüljön 
É letetek egén a nap vidáman süssön
B oldogság, béke legyen állandó vendégetek 
E gész napon át tartson ki a jókedv
T iértetek íródott ma e kis versike!

Boldog névnapot kívánok szeretettel!

Harmati Gyöngyi
      S.D.G.


További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM

Harmati Gyöngyi: A változás magad légy!

 

                                            saját fotóm: Lépcsőfokról lépcsőfokra haladva...
                                                                        (H.Gy.)

Ne akard megváltoztatni a világot,
Már rájöhetnél, eddig sem sikerült.
A világ büszkén forog az önimádat tengelye körül
Megállni esze ágában sincs hiába is könyörögsz.

Az egyetlen dolog amit te is megtehetsz,
A változást magadon kell elkezdened.
Ne várj míg jobbra fordulnak a dolgok
Hisz meg lehet az az idő soha nem jön el.

Kezd el még a mai napon az átformálódást
Saját magad, benső világán apró lépésekkel.
Lásd meg a másik ember is esendő,
Talán szeretne ő is jobb irányba fordulni,
De nem tudja hogyan is kezdje el.

Mutass neki irányt és utat, ketten egymást
Támogatva, bátorítva finomra hangolhatjátok
Saját kis lelki világotok belső rezdüléseit.

Így egész biztosan ez az önző világ is 
Visszazökken az eredeti nyomvonalba,
Mely a szeretet és az igazságosság
Alapján nyugodott a KEZDETEK óta.

Harmati Gyöngyi
      S.D.G.


További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM

Harmati Gyöngyi: Hogy vagy?

 

                                                 saját fotóm: Szív alakú kék égdarabka a fák között...
                                                                                        (H.Gy.)

                                                            


Hogy vagy? - kérdezzük egymástól
Amikor az utcán összetalálkozunk.
Gyakran a választ meg se várva
Sietünk a magunk dolgára.
Nehogy már még a kérdezett is
Leterheljen a saját bánatával.
Manapság a "hogy vagy?"csupán hűvös
Formula a látszat udvariasság
Kiüresedett pohara lett.
Mégis hiszem, hogy lehet
Sőt érdemes is ezen változtatni.
Ne azt kérdezd: - Hogy vagy?
Hisz tengernyi a gond és a baj
Árad a békétlenség mindenfelől.
Inkább azt kérdezd: - Miben segíthetek?

Harmati Gyöngyi
     S.D.G.


További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM

Harmati Gyöngyi: Az nem lehet....

 

 

                                                         saját fotóm: Repcemező...(H.Gy.)

Olykor-olykor álmatlan éjszakákon,
Nyugtalan nappalok végtelen során
Azon tűnődöm ki vagyok én, honnan
Jöttem, merre tartok, mifelé vándorlok?
Van-e bármilyen értelme létezésemnek?
Az nem lehet, azt nem hiszem, hogy
Csupán a véletlen vagy az ősrobbanás,
a "Nagy Bumm" céltalanul felbukkanó, 

Nyomtalanul eltűnő semmitmondó terméke lennék.

A válaszokat kutatva éjszaka a csillaghímes
Égboltot faggattam, nappal kérdeztem
A vidáman fodrozódó felhőket a violaszín égen,
Az ezerszínben pompázó, illatozó virágokat a
Zöldellő mezőkön, a sudáran magasodó fákat, 

Az aprócska bogarakat, a zümmögő méhikéket,
Az égen sebesen szárnyaló madarakat.

Hiába firtattam  előbb szépen, csendesen
Miértjeimre a válaszokat, aztán már később 

Türelmetlenül kiabálva ők feleletre sem méltatva
Tették elrendelt dolgukat rám ügyet sem vetve

Szavak nélkül hangtalan mégis megtanították
A legnagyobb leckét, amit csak ember kaphat,
Ha nyitott szívvel-lélekkel keresem-kutatom
Mindezek Ősokát akkor a látható világ csendes csodái 

Elvezetnek mindenek Teremtőjéhez, Ő az egyetlen
Ki nyugtalan szívem minden kérdésére tudja a választ.

Harmati Gyöngyi
       S.D.G.


További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM