Harmati Gyöngyi: Negyvenöt év múltán...
(Egy osztálytalálkozó margójára)
O ly sok év eltelt azóta, mióta a nagybetűs ÉLET-be kiléptünk,
Sz ámos nehézség, számtalan boldog pillanat eközben elillant.
T alán okosabbak, szebbek, mindent jobban tudók lettünk?
Á ltalában nem könnyű ezekre az őszinte választ megadni.
LY ánykori álmaink, titkolt vágyaink vajon valóra váltak?
T alálkozunk most negyvenöt év múltán, nézzük egymást,
A lig-alig változtunk, bár arcvonásaink kissé érettebbek lettek.
L elkünk még mindig fiatal, boldogságra, békességre vágyik.
Á poljuk a régi szép idők emlékét, szemünk könnytől csillog.
L egyen hálás a szívünk, a reménység állandó vendégünk.
K edvünk napsugaras, minden körülményben bizakodó,
O lajágat nyújtsunk, örökké tartó barátságot fogadjunk.
Z ivatarban, jóban-rosszban, örömben egymást ne feledjük.
Ó hajtásunk csupán ennyi: minél többször újra találkozni!
Szeretettel:
Gyöngyi, a békesség szigete blog szerkesztője
www.abekessegszigete.blogspot.com
Kaposvár, 2022. április 22.