 |
| Árvai Márta festménye... |
Éjjel álmomban egy különös formájú, szív alakú kertben
Jártam, melyben gazdagon burjánzott mindenféle fajta
Kisebb-nagyobb, szúrós levelű, ágas-bogas gyomnövény.
Sűrű szövedékeik között csak botladozva lehetett
Közlekedni, a kivezető ösvényt sehol sem találtam.
A dudvás televényben üde színfoltként néhol apró, színes
Virágok illatoztak a rájuk tekeredő és fojtogató indák között.
Szinte fájt az elhanyagolt, gondozatlan kert látványa.
Keresni kezdtem: Ki itt a kertész, de hol van a kertész?
Talán rám vár a kert, hogy én legyek hűséges gazdája?
Gyengécske emberi erőmmel nekiveselkedtem a lehetetlennek,
Elkezdtem kigyomlálni a szeretetlenség, önzés, irigység,
Gyűlölség, félelem, csüggedés, hazugság és a képmutatás
Vadhajtásait. Minél többet ráncigáltam ki, annál több nőtt a
Helyükre. Kétségbeesetten felkiáltottam: Segíts, Istenem!
Ő így szólt hozzám: Gyermekem, a gyomok helyébe ültess virágot!
Szórd el szívedben a szeretet, az öröm, a békesség, a béketűrés,
A szívesség, a jóság, a hűség, a szelídség és a mértékletesség
Magjait, melyek gondos ápolás mellett kikelve együtt alkotják
A hála és a megelégedettség szívedet betöltő mennyei virágát.
A munka nehezét csak hagyjad rám, én megtisztítom előtted
Az utat, te csak ültess virágokat, te csak ültess virágokat!
Jártam, melyben gazdagon burjánzott mindenféle fajta
Kisebb-nagyobb, szúrós levelű, ágas-bogas gyomnövény.
Sűrű szövedékeik között csak botladozva lehetett
Közlekedni, a kivezető ösvényt sehol sem találtam.
A dudvás televényben üde színfoltként néhol apró, színes
Virágok illatoztak a rájuk tekeredő és fojtogató indák között.
Szinte fájt az elhanyagolt, gondozatlan kert látványa.
Keresni kezdtem: Ki itt a kertész, de hol van a kertész?
Talán rám vár a kert, hogy én legyek hűséges gazdája?
Gyengécske emberi erőmmel nekiveselkedtem a lehetetlennek,
Elkezdtem kigyomlálni a szeretetlenség, önzés, irigység,
Gyűlölség, félelem, csüggedés, hazugság és a képmutatás
Vadhajtásait. Minél többet ráncigáltam ki, annál több nőtt a
Helyükre. Kétségbeesetten felkiáltottam: Segíts, Istenem!
Ő így szólt hozzám: Gyermekem, a gyomok helyébe ültess virágot!
Szórd el szívedben a szeretet, az öröm, a békesség, a béketűrés,
A szívesség, a jóság, a hűség, a szelídség és a mértékletesség
Magjait, melyek gondos ápolás mellett kikelve együtt alkotják
A hála és a megelégedettség szívedet betöltő mennyei virágát.
A munka nehezét csak hagyjad rám, én megtisztítom előtted
Az utat, te csak ültess virágokat, te csak ültess virágokat!
Harmati Gyöngyi
S.D.G.
S.D.G.
További verseim ezen a linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése