2023. június 6., kedd

Harmati Gyöngyi: 8. rész: Négyszemközt Jónással...

 

                                                  Mai kérdések - Bibliai válaszok sorozat....


Van-e válasza a Bibliának a mai, modern kor emberének kérdéseire? Időszerű-e a Szentírás üzenete napjainkban is, 
erre keressük a választ! Pál apostol ezt a Rómabeliekhez (15:4) írt levelében így fogalmazza meg: 
"Mert amelyek régen megírattak, a mi tanulságunkra írattak meg: hogy békességes tűrés által és az írásoknak vigasztalása 
által reménységünk legyen." 
Sorozatunk 8. részében Jónás próféta történetével ismerkedünk meg, mely a Biblia lapjairól 
tárul elénk. Képzeletben 
eljátszottam a gondolattal, ha négyszemközt találkozhatnék egyszer Jónással, vajon miket is
k
érdeznék tőle? Ha szeretnéd meg tudni tarts velünk!!!     

                                                8. rész: Négyszemközt Jónással                                        

       E rövid két oldalnyi történetet, Jónás próféta könyvét többször átolvastam és eközben egyre több gondolat, kérdés ébredt fel bennem. Vajon az én életem és Jónás élete között hol vannak az átfedések, hol találhatóak kapcsolódási pontok? Megdöbbentő erővel hatott rám a felismerés, hogy rám is jellemző vonások 
rejlenek e kisprófétai iratban. Ezeknek a tanulságoknak igyekeztem utána járni ebben a kis írásban.

     Biztosan voltatok már úgy, hogy a Szentírásban olvastatok egy történetet vagy egy bibliai személy életéről,
amely nem hagyta nyugodni napokon esetleg hónapokon át gondolataitokat. Így voltam én Jónás próféta
könyvével. A Biblia ihletettsége számomra már nem megkérdőjelezhető (2. Tim. 3: 16-17 és 2. Péter 1: 19-21). Azonban a cethal gyomrában utazó próféta történetét mégis enyhe kétkedéssel, fenntartásokkal fogadtam és ezt
a részét inkább a mesék világába soroltam. Egészen addig, amig nem hallottam arról, hogy a valóságban is megtörtént egy ilyen eset. A korabeli újságokban lehetett erről olvasni. A "Star of East" nevű cethalászhajó 
1891-ben a Falkland-szigetek környékén dolgozott, amikor James Bartley nevű tengerész, akit a modern idők Jónása-ként neveztek el, egy nagyhal szigonyozása közben beleesett a tengerbe és elnyelte a cet. Pár nap múlva élve került ki a bálna gyomrából, mikor egy másik hajó elejtette az óriásméretű víziállatot. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az interneten, ennek a hírnek a cáfolata is megtalálható.) A bálnáknak, mint minden emlős állatnak, tüdejük van és levegőt lélegeznek be. Ebben az óriási testben így lehetett annyi levegő
amennyi egy jóval kisebb méretű embert életben tarthatott? 
2021 nyarán is olvastam egy érdekes hírt arról,
hogy Amerika partjainál egy rákásszal, aki tapasztalt búvár is egyben történt egy hasonló esemény. Egy cethal merülés közben lenyelte majd ki is köpte. Ezen hírek tükrében kezdtem másképp látni, másként gondolkodni az események eme kis részletéről, és törekedtem Jónás könyve jobb megértésére. Vajon mit is akar üzenni ennyi év távolából e rövidke kis írás lapjairól a jó Isten nekem ill. a ma élő emberek számára. Miután jó néhányszor újra és
újra átolvastam Jónás próféta könyvét szép lassan kezdett megvilágosodni előttem, hogy az én életemben is mennyi hasonló vonás fedezhető fel. Ezekből szeretnék most pár gondolatot megosztani, ami párhuzamos síkon fut(hat) életem folyamán a Jónás életében történt eseményekkel. Mivel nincs rá lehetőségem, hogy az időben
vissza felé utazva a kérdéseimet személyesen tegyem fel Jónásnak, így csupán gondolataimon keresztül faggathatom a prófétát. Az őszinte szembenézés megkívánja tőlem, hogy ezeket a kérdéseket magamnak is feltegyem és meg is válaszoljam. 

                                                          Miért menekült el Jónás?

A Jóisten feladattal bízta meg Jónást, de ő hajóra szállva mégis teljesen ellenkező irányba, Tárziszba utazott el,
így próbált meg elmenekülni a felelősség elől, a számára emberi szemszögből nézve megvalósíthatatlannak tűnő szolgálat elől. A Tigris folyó termékeny partján fekvő gazdagon virágzó Ninive, az asszír birodalom fővárosa volt, lakói élen jártak a bűnözésben és a gonoszságban. Isten ideküldte Jónást, hogy az itt élő embereket megtérésre indítsa, átadva nekik Isten intő, figyelmeztető üzenetét. Nem csodálom, hogy Jónás a maga nézőpontjából lehetetlennek, életét is veszélyeztetőnek minősítette küldetését és megpróbált kibújni alóla, nem is sejtve mit zúdít ezáltal magára. Mindannyian (próbálkozunk) elmenekülni Isten, a nehézségek és gyakran önmagunk elől is.
Ilyenkor oly utakat választhatunk melyek megtermik a maguk rossz gyümölcseit. Így vált Jónás a menekülő ember jelképévé.

Jónás, szólt az Úr: - Menj Ninivébe!
Rád bízom a népnek szóló utolsó üzenetem
Jónás dühösen válaszolt: Nem megyek!
Majd hajóra szállt és faképnél hagyta az Urat.
Óh, hányan menekülünk Isten elől és
menekülünk saját hajszolt magunktól is.
Milyen kataklizma kell, hogy megállítson,
hogy visszafordítson az igaz élet útjára.

                                                       Mi elől, ki elől próbált elbújni Jónás?

Isten azonban az Ő végtelen irgalmában utána nyúlt a prófétának és egy hatalmas vihart támasztott, mely elől
Jónás a hajó gyomrába húzódott és elaludt. A lelki értelemben alvó ember nem akar szembenézni a számára kényelmetlen valósággal. Takarót húz a fejére és falnak fordulva inkább alszik. Szoktuk is mondani, de jó lenne
ezt vagy azt az időszakot átaludni és úgy ébredni fel, hogy minden rendben van. Ki ne szeretné a problémáit maga mögött hagyni és másnap reggel úgy felébredni, hogy csupán egy rossz álom volt.

                                                         Miért akart inkább meghalni?
 

Miután a hajón lévők előtt és magának Jónásnak is megvilágosodott, hogy engedetlensége miatt tört ki a félelmetes vihar, a próféta mégsem az engedelmesség útjára tért, úgyis mondhatnánk folytatta tovább ámokfutását. Inkább azt kérte, hogy dobják a háborgó tengerbe, a biztos halált választva ezzel. Félt Istentől, megijedt bűne
következményétől, azt gondolta tettére nincs bocsánat. Félreismerte Isten teremtményei iránt érzett végtelen irgalmasságát, nem bízott benne! Milyen kegyelmes az Úr, hogy ebben az állapotában sem hagyta magára, hanem minden eszközzel a próféta és a bűnbe merült nagyváros megmentésén fáradozott továbbra is. 
 

                                                       A depresszió bugyraiban?

Jónás a mélységben lévő ember jelképe is: mindenki életében van egy, de akár több eset is, olyan, amikor mély gödörbe (csapdába) esettként tekinti helyzetét, pont olyan reménytelennek látva azt,
mint Jónásé volt a nagy hal gyomrában. Különösen hangozhat ez a megállapítás, de Jónás a cethal gyomrában, amikor a legkilátástalanabbnak érezhette helyzetét, akkor már egyre közelebb jutott a szabaduláshoz. Jónás
próféta II. Jeroboám (i.e. 793-753) izraeli király korában működött, abban az időben, egész pontosan i.e. 763 
június 15.-én Ninivében teljes napfogyatkozás volt, ez a ritka és félelmetes égi jelenség, melynek tudományos magyarázatát az akkor élt emberek nem ismerték, így Isten haragjának a megnyilvánulását látták
meg benne. Bizonyosan ez is segítette, hogy Jónás feddő üzenete 
nyitott szívekre és fülekre talált a
nagyvárosban, miután a hal gyomrából 
három nap után megviselt állapotban, "hal bűzösen", rongyosan megjelent
a városban, és végre megkezdte a rábízott szolgálat elvégzését. Velünk is előfordul, hogy jelekre úgymond 
csodákra várunk. Amíg a csodaváró lelkület hatása alatt vagyunk, nem vesszük észre, nem tudjuk értékelni a mindennapok aprócska csodáit. Gondoljunk csak Reményik Sándor: Csendes csodák című versére. 

Ne várj nagy dolgot életedbe,
Kis hópelyhek az örömök,
Szitáló, halk szirom-csodák:
Rajtuk át Isten szól: jövök. 
(részlet)

                       Miért nem örült a városban élők megmenekülésének?

Talán a legszomorúbb párhuzam kettőnk életében, hogy Jónás nem örült a város megtérésének, hanem inkább felháborodott, értetlenkedett. Jónásban felmerült az a kérdés
hol a határ az igazságosság és a kegyelem között? Isten irántunk tanúsított kegyelmét mennyire természetesnek vesszük, azonban gyakran zúgolódunk,
amikor az mások irányában is megnyilatkozik. Jónás próféta esete által bepillantást nyerhetünk saját lelkünkbe is. Istennel, Teremtőnkkel ellentétben, mi csak ritkán tudunk szívből őszintén örülni embertársaink megtérésének, megjobbulásának, azért, mert nincs bennünk igazi együttérzés, valódi szeretet! 
Velünk is milyen gyakran előfordul, hogy beleesünk abba a hibába, ha nem az elképzeléseink szerint alakulnak életünkben az események,
ha Isten nem a mi véges emberi elgondolásaink szerint cselekszik. Elfelejtjük, hogy "mert amint magasabbak az
egek a földnél, akképpen magasabbak Isten útjai útainknál, és az Úr gondolatai gondolatainknál!" 
(Ézsaiás 55: 9)

A legtanulságosabb számunkra azonban a történet vége, ahol bepillanthatunk Isten gondolkozásmódjába, 
irgalommal teljes, hófehérségű tiszta jellemébe, ahogyan megszánja nemcsak a városban lakó őszinte bűnbánó embereket, de az ott élő állatokat is. Jónás próféta tanult a hibáiból, megértette, hogy neki is megtérésre volt szüksége. Isten Jónás engedetlenségét jóra tudta fordítani. A most már nem menekülő próféta megértette, hogy mindig a keskeny út, az Isten szavának való hűséges engedelmesség vezet a célra, Jónás és vele együtt én is mennyi keserűségtől megmenekülhettem volna, de akkor nem mondhatnánk el egy másik próféta szájából származó igét, mely így hangzik:
Ímé, áldásul volt nékem a nagy keserűség, és Te szeretettel kivontad lelkemet a pusztulásnak verméből, "mert 
hátad mögé vetetted minden bűneimet!" (Ézsaiás 38: 17)   



Jónás rendkívüli története éreztette hatását a művészetekben is. Az irodalomban könyvének leghíresebb feldolgozásai magyar nyelven a nagybeteg, torokrákkal küszködő költőnktől, Babits Mihálytól (1883-1941) származnak, a hosszabb terjedelmű Jónás könyve és egy rövidebb, a Jónás imája. Jónás könyve c. művében olvasható a szállóigévé vált verssor, mely így hangzik: "Vétkesek közt cinkos aki néma". 
A festészetben Michelangelo örökítette meg Jónás alakját a Sixtus-kápolna csodálatos, Bibliai témákat feldolgozó mennyezetfreskóján.  Aki feltekint a hatalmas festményre láthatja, hogy a kép központi alakjaként, a hét próféta közül, akik szerepelnek a festményen, Jónás az egyetlen, aki a Teremtő Istenre néz. Most már teljes bizalommal fordul Isten felé.


FŰGGELÉK:
Babits Mihály: Jónás imája:
https://abekessegszigete.blogspot.com/2020/05/babits-mihaly-jonas-imaja.html
Reményik Sándor: Csendes csodák:
https://abekessegszigete.blogspot.com/2016/07/remenyik-sandor-csendes-csodak.html

A Mai kérdések - Bibliai válaszok sorozat következő részei itt olvashatóak:
1. rész: A boldogság útján?
https://abekessegszigete.blogspot.com/2020/06/mai-kerdesek-bibliai-valaszok.html
2. rész: Csak egy "KÖNYV"?
https://abekessegszigete.blogspot.com/2018/01/emberi-kerdesek-bibliai-valaszok-2-resz_5.html
3. rész - Aggódásmentes élet, lehetséges?
https://abekessegszigete.blogspot.com/2018/03/harmati-gyongyi-emberi-kerdesek-bibliai.html
4. rész: A békesség csupán illúzió?
https://abekessegszigete.blogspot.com/2018/04/emberi-kerdesek-bibliai-valaszok-4-resz.html
5. rész: Lehet-e jónak lenni egy rossz világban?
https://abekessegszigete.blogspot.com/2018/05/emberi-kerdesek-bibliai-valaszok-5-resz.html
6. rész: Csupán haláltánc lenne az életünk?
https://abekessegszigete.blogspot.com/2018/11/harmati-gyongyi-6-resz-mi-marad-meg.html
7. rész: Hová tűnt az öröm az életünkből?
https://abekessegszigete.blogspot.com/2020/01/harmati-gyongyi-7-resz-hova-tunt-az.html
9. rész: Van-e értelme a boldogságról beszélni "apokaliptikus" időkben?
https://abekessegszigete.blogspot.com/2020/02/harmati-gyongyi-8-resz-miert-vannak.html

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése