(Mai kérdések - Bibliai válaszok sorozat)
is, erre keressük a választ! Pál apostol ezt a Rómabeliekhez (15:4) írt levelében így fogalmazza meg:
"Mert amelyek régen megírattak, a mi tanulságunkra írattak meg: hogy békességes tűrés által és az írásoknak vigasztalása által reménységünk legyen."
A "Mai kérdések- Bibliai válaszok" sorozat folytatódik tovább, immár a hetedik résszel. Tarts velünk!
Hová tűnt az öröm az életünkből?
A "Mai kérdések- Bibliai válaszok" sorozat folytatódik tovább, immár a hetedik résszel. Tarts velünk!
Hová tűnt az öröm az életünkből?
Megyek az utcán és nézem az embereket, mindannyian mennyire különbözünk egymástól. Mindenki egy külön
kis (be)zárkózott világ. Az egyik magas, a másik alacsony. Némelyik erős, kisportolt testalkatú, a másik vézna. Az egyiknek szőke göndör haja van, a másiknak pedig egyenes szálú barna színű a haja. És lehetne még a sort
hosszan tovább folytatni. Egy valami azonban közös bennük a fásult arcukból szomorúan kifelé kandikáló szemük, amely már nem képes meglátni a világ ezernyi szépségét. Ha külső megjelenésre ennyire különbözünk egymástól, akkor biztosan a belső, lelki adottságaink is legalább ennyire eltérőek lehetnek egymástól. Akkor mért is van az,
hogy a szomorúság, a fásultság, a közönyösség ennyire jellemez bennünket embereket? Szeretném megfejteni ezt magamnak is! Mostanában ha beszélgetek emberekkel, akikkel akár szorosabb a kapcsolatom, akár csak
felületesen ismerem is őket szinte mindig hasonló dolgokról folyik a társalgás, de főként panaszkodnak.
- Fáradt vagyok, nem bírom tovább. Nincs erőm reggel felkelni, rettegek attól mi vár rám napközben. kis (be)zárkózott világ. Az egyik magas, a másik alacsony. Némelyik erős, kisportolt testalkatú, a másik vézna. Az egyiknek szőke göndör haja van, a másiknak pedig egyenes szálú barna színű a haja. És lehetne még a sort
hosszan tovább folytatni. Egy valami azonban közös bennük a fásult arcukból szomorúan kifelé kandikáló szemük, amely már nem képes meglátni a világ ezernyi szépségét. Ha külső megjelenésre ennyire különbözünk egymástól, akkor biztosan a belső, lelki adottságaink is legalább ennyire eltérőek lehetnek egymástól. Akkor mért is van az,
hogy a szomorúság, a fásultság, a közönyösség ennyire jellemez bennünket embereket? Szeretném megfejteni ezt magamnak is! Mostanában ha beszélgetek emberekkel, akikkel akár szorosabb a kapcsolatom, akár csak
felületesen ismerem is őket szinte mindig hasonló dolgokról folyik a társalgás, de főként panaszkodnak.
- Bezzeg X és Y, nekik milyen jó, őket nem terheli annyi féle betegség, gond és baj, mint engem!
- Már nem tudok semminek örülni, minden hiábavaló és csak azt várom mikor lesz már végre vége.
Elgondolkodtam, ez valóban így volna? Ez a rengeteg depresszív megnyilvánulás a XXI. század népbetegsége lenne? Tényleg igaz lenne ránk emberekre, ez a hasonlat, amit egy tanulmányban olvastam, hogy az ementáli
sajtban is csak a lyukat vesszük észre? Manapság ritkán látni mosolyogni embereket és a nevetés, az igazi
Elgondolkodtam, ez valóban így volna? Ez a rengeteg depresszív megnyilvánulás a XXI. század népbetegsége lenne? Tényleg igaz lenne ránk emberekre, ez a hasonlat, amit egy tanulmányban olvastam, hogy az ementáli
sajtban is csak a lyukat vesszük észre? Manapság ritkán látni mosolyogni embereket és a nevetés, az igazi
szívbéli öröm is mintha kihalt volna világunkból. Vagy talán mégsem? Erről szól Rajki Miklós: Bíztató c. verse:
Örülj a világnak,
Örülj a kinyíló virágnak,
Örülj a rikkantó madárnak!
Örülj a rikkantó madárnak!
A zöldlombos erdőnek, a viruló mezőnek.
Örülj a hasadó hajnalnak,
Éjben az égen ragyogó csillagnak!
A szép napra ébredő reggelnek,
A neked köszönő embernek,
S minden ártatlan gyermeknek.
Örülj a feléd küldött mosolynak,
A hozzád szóló szavaknak!
Örülj, ha egy ajtót neked kitárnak,
Ha valahol éppen tereád várnak!
Örülj, ha megfogják a kezedet,
Tanítsd meg örülni gyermeked!
Örülj és te is tárd ki szívedet!
Az öröm széppé teszi lelkedet és vidámmá kedvedet.
Örülj az ősznek, a tavasznak,
A fakadó rügyeknek, a lehulló lomboknak!
Nyáron a rekkenő melegnek,
Télen a hóval borított hegyeknek.
Örülj, ha jön egy zivatar,
Ha örülsz, akkor nem zavar.
Örülj a megkonduló harangnak,
A felröppenő sok - sok galambnak!
A felhangzó zenének!
Örülj minden csendes estének!
Örülj a farkát csóváló kutyának,
Örülj az egész világnak!
Hiszen annyi jó és szép van, aminek örülhetsz,
Örülj, ha valakivel törődhetsz!
Lásd meg mások örömét, örülj, ha bárkit öröm ér!
Örömöt adj minden kicsi örömért!
Az öröm az egy jó dolog,
akik örülni tudnak, azok boldogok.
Te is az lehetsz, ha akarod.
Ismertem egy idősebb hölgyet, Aki teljesen egyedül élt, viharos gyorsasággal egymásután temette el férjét és egyetlen gyermekét. Egy kis kutya jelentette a társaságot számára. Egy napon elesett és eltörte a karját. Amikor összetalálkoztunk nagy meglepetésemre a már másoktól megszokott panaszkodás helyett azt mondta:Örülj a hasadó hajnalnak,
Éjben az égen ragyogó csillagnak!
A szép napra ébredő reggelnek,
A neked köszönő embernek,
S minden ártatlan gyermeknek.
Örülj a feléd küldött mosolynak,
A hozzád szóló szavaknak!
Örülj, ha egy ajtót neked kitárnak,
Ha valahol éppen tereád várnak!
Örülj, ha megfogják a kezedet,
Tanítsd meg örülni gyermeked!
Örülj és te is tárd ki szívedet!
Az öröm széppé teszi lelkedet és vidámmá kedvedet.
Örülj az ősznek, a tavasznak,
A fakadó rügyeknek, a lehulló lomboknak!
Nyáron a rekkenő melegnek,
Télen a hóval borított hegyeknek.
Örülj, ha jön egy zivatar,
Ha örülsz, akkor nem zavar.
Örülj a megkonduló harangnak,
A felröppenő sok - sok galambnak!
A felhangzó zenének!
Örülj minden csendes estének!
Örülj a farkát csóváló kutyának,
Örülj az egész világnak!
Hiszen annyi jó és szép van, aminek örülhetsz,
Örülj, ha valakivel törődhetsz!
Lásd meg mások örömét, örülj, ha bárkit öröm ér!
Örömöt adj minden kicsi örömért!
Az öröm az egy jó dolog,
akik örülni tudnak, azok boldogok.
Te is az lehetsz, ha akarod.
- Milyen jó, hogy "csak" a karom törött el és nem a lábam. És valóban, hiszen akkor nem tudna felkelni, nem tudná ellátni saját magát és nem tudná sétáltatni a kiskutyáját sem. Mosolyogva adtam neki igazat és nagyon örülök, hogy az Ő történetét is most így továbbadhatom, megoszthatom. A jó Isten nem kéri tőlünk, hogy szomorú ábrázattal, sóhajtozva, lehajtott fejjel, bánatosan járjunk egész életünkben. Biztosan nem véletlenül szerepel az öröm szó közel 200 alkalommal a Szentírásban. A teljesség igénye nélkül közülük néhány igeverset el is olvashatunk, illetve másképpen mondva öröm-plasztilláként be is vehetük, így kezdve meg a reggelünket.
 |
| Öröm-plasztillák... |
- "Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom, örüljetek!"
(Filippi 4: 4)
- "Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgésetekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt. " (Filippi 4: 6)
- "Mindenben (jóban, rosszban) hálákat adjatok; mert ez az Isten akarata a Krisztus Jézus által ti hozzátok." (1. Thesszalonika. 5: 18)
- "Így térnek meg az Úrnak megváltottai, és ujjongás között Sionba jőnek, és örökös öröm fejükön; vigasságot és örömöt találnak, eltűnik a fájdalom és sóhaj!" (Ézsaiás 51: 11)
Arról, hogy mennyire örömteli az életünk, nagymértékben mi is tehetünk! Ezzel a ténnyel nem mindig könnyű szembesülni, könnyebb a boldogtalanságunkért, szerencsétlenségünkért másokat ill. a körülményeinket okolni.
Pedig létezik egy egyszerű "módszer", ami kedvező irányba befolyásolja az életminőségünket, ez pedig a hálás lelkület elsajátítása. Erről szól az alábbi idézet is E.G. White (1827-1915) keresztény írónő tollából:
"A test és lélek gyógyítására a hálás és dicsőítő lelkületnél nincs jobb orvosság. Éppoly kötelességünk leküzdeni
a búskomorságot, az elégedetlen gondolatokat és érzéseket, mint imádkozni. Ha úton vagyunk a menny felé -
Atyánk háza felé -, hogyan járhatunk egész úton sóhajtozva, panaszkodva, siránkozva, mint egy gyászmenet?"
"A test és lélek gyógyítására a hálás és dicsőítő lelkületnél nincs jobb orvosság. Éppoly kötelességünk leküzdeni
a búskomorságot, az elégedetlen gondolatokat és érzéseket, mint imádkozni. Ha úton vagyunk a menny felé -
Atyánk háza felé -, hogyan járhatunk egész úton sóhajtozva, panaszkodva, siránkozva, mint egy gyászmenet?"
( A nagy Orvos lábnyomán c. könyv, A test és a lélek kölcsönhatása c. fejezetből)
Úgyis mondhatnám, hogy az öröm és a hála szinte kéz a kézben járnak. Max Lucado egyik gondolata így szól
erről:
„Amikor a fazekas edényt készít, a szilárdságát úgy ellenőrzi, hogy kiveszi [a kemencéből] és megkopogtatja. Ha »megzendül«, akkor kész. Ha »tompán koppan«, akkor visszateszi. A jellemet is kopogtatással ellenőrzik…
éjszakai telefonhívások… mogorva tanárok… odaégett ételek… durrdefektek… »ugye most csak viccelsz?!« határidők. A kopogtatások a legrosszabbat hozzák elő belőlünk… nem elég nagyok ahhoz, hogy valóban krízisek legyenek, de ha bőven van belőlük, akkor vigyázz! Forgalmi dugók… hosszú sorok… üres postaládák… szennyes ruha a padlón… Kopp. Kopp. Kopp. Hogyan reagálsz? Felzendül a hangod, vagy tompán hangzik? Jézus azt mondta: »Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj« (Lukács 6:45), és semmi sem tudja jobban
erről:
„Amikor a fazekas edényt készít, a szilárdságát úgy ellenőrzi, hogy kiveszi [a kemencéből] és megkopogtatja. Ha »megzendül«, akkor kész. Ha »tompán koppan«, akkor visszateszi. A jellemet is kopogtatással ellenőrzik…
éjszakai telefonhívások… mogorva tanárok… odaégett ételek… durrdefektek… »ugye most csak viccelsz?!« határidők. A kopogtatások a legrosszabbat hozzák elő belőlünk… nem elég nagyok ahhoz, hogy valóban krízisek legyenek, de ha bőven van belőlük, akkor vigyázz! Forgalmi dugók… hosszú sorok… üres postaládák… szennyes ruha a padlón… Kopp. Kopp. Kopp. Hogyan reagálsz? Felzendül a hangod, vagy tompán hangzik? Jézus azt mondta: »Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj« (Lukács 6:45), és semmi sem tudja jobban
felfedni a szív igazi természetét, mint egy jó kopogtatás… nem a pillanatnyi hőstettek, hanem a kopogtatásokkal
teli mindennapi élet. Ha hajlamos vagy inkább tompán szólni, mint zengeni, ne csüggedj! Van remény számunkra, »tompák« számára is. Kezdd el azzal, hogy hálát adsz Istennek… nem egy fél-szívű köszönömöt… de egy örvendező, örömében ugráló, szíved legmélyéből felhangzó köszönetet!
A mindennek, jónak-rossznak egyaránt örülő ember hálás ember is egyszerre. Erről szóló írásom,
Egy csokornyi hála címmel a függelékben talált linken elolvasható.
Az öröm nem tűnt el az életünkből, csupán leszoktattuk a szemünket a meglátásáról, fülünket a meghallásáról
teli mindennapi élet. Ha hajlamos vagy inkább tompán szólni, mint zengeni, ne csüggedj! Van remény számunkra, »tompák« számára is. Kezdd el azzal, hogy hálát adsz Istennek… nem egy fél-szívű köszönömöt… de egy örvendező, örömében ugráló, szíved legmélyéből felhangzó köszönetet!
A mindennek, jónak-rossznak egyaránt örülő ember hálás ember is egyszerre. Erről szóló írásom,
Egy csokornyi hála címmel a függelékben talált linken elolvasható.
Az öröm nem tűnt el az életünkből, csupán leszoktattuk a szemünket a meglátásáról, fülünket a meghallásáról
és szívünket a megtapasztalásáról. Mintha félnénk örülni, mit fognak gondolni rólunk az emberek. Ezzel szemben
az igazság az, hogy Isten boldog, örömteli életre teremtett minket. Jó hírem van számodra kedves Olvasó! Az öröm "tabletta" és a hála "pirula" hihetetlenül olcsó, nem kerül pénzbe és bárhol, bármikor "bevehető", alkalmazható. És
ami a legfontosabb nincs semmiféle mellékhatása, hacsak az nem, hogy az öröm visszatér nemcsak a mi
életünkbe, hanem rajtunk keresztül mások életébe is. Az örömteli, bizakodó lelkület megtanulható, bár a lecke időnként keservesen nehéz is lehet. Szoktassuk vissza rá magunkat, hogy mindenkiben, mindenhol vegyük észre
a legkisebb jó dolgot is. Figyeljünk tudatosan Isten aprócska jelzéseire, melyekkel meg akar bennünket vidámítani
és vigasztalni. Bár külső megjelenésünkben és belső, lelki adottságainkban is nagyon különbözőek vagyunk, de abban mégis egyformák, hogy Isten az örömteli és hálás lelkületet mindannyiunknak megadja. Vegyük észre,
életünkbe, hanem rajtunk keresztül mások életébe is. Az örömteli, bizakodó lelkület megtanulható, bár a lecke időnként keservesen nehéz is lehet. Szoktassuk vissza rá magunkat, hogy mindenkiben, mindenhol vegyük észre
a legkisebb jó dolgot is. Figyeljünk tudatosan Isten aprócska jelzéseire, melyekkel meg akar bennünket vidámítani
és vigasztalni. Bár külső megjelenésünkben és belső, lelki adottságainkban is nagyon különbözőek vagyunk, de abban mégis egyformák, hogy Isten az örömteli és hálás lelkületet mindannyiunknak megadja. Vegyük észre,
éljünk vele és főleg adjuk tovább!!!
Ima örömért...
Köszönöm, hogy Te örömre, nem szomorúságra rendeltél engem.
Annyi kísértése van a szomorúságnak, annyi akadálya a boldogságnak,
bocsásd meg, ha azok között elfeledkezem legszebb parancsodról!
Adj nekem olyan erős hitet, hogy semmi se ingathassa meg a lelkembe
a legnagyobb, elveszíthetetlen örömöt, szereteted örömét.
Szeress engem, bűnös, sokszor siránkozó gyermekedet, s ajándékozz
meg újra, naponként azzal a boldog tudattal, amit egyedül csak te
adhatsz meg, hogy most is számon tartasz, most is bízhatom benned, most is velem vagy. Nyisd meg szemem, hogy lássalak, fülem, hogy halljam biztató szavad! Maradj velem, taníts az igazi örömre, és engedd meg, hogy kérjem, adj naponta alkalmat arra, hogy szívből örülhessek!
ÁMEN!
Harmati Gyöngyi
S.D.G.
Függelék:
Harmati Gyöngyi: A megtalált öröm
https://abekessegszigete.blogspot.com/2021/02/harmati-gyongyi-megtalalt-orom.html
Harmati Gyöngyi: Egy csokornyi hála
https://abekessegszigete.blogspot.com/2021/05/harmati-gyongyi-egy-csokornyi-hala.html
A mai kérdések - bibliai válaszok sorozat előző részei itt megtekinthetőek...
1. rész: A boldogság útja...
2. rész: A Biblia csak egy "KÖNYV" a sok közül?
3. rész - Aggódásmentes élet, lehetséges?
http://abekessegszigete.blogspot.hu/2018/03/harmati-gyongyi-emberi-kerdesek-bibliai.html
4. rész: A békesség csupán illúzió?
4. rész: A békesség csupán illúzió?
https://abekessegszigete.blogspot.hu/2018/04/emberi-kerdesek-bibliai-valaszok-4-resz.html
5. rész: Lehet-e jónak lenni egy rossz világban?
5. rész: Lehet-e jónak lenni egy rossz világban?
https://abekessegszigete.blogspot.hu/2018/05/emberi-kerdesek-bibliai-valaszok-5-resz.html
6. rész - Csupán haláltánc lenne az életünk?
https://abekessegszigete.blogspot.com/2018/11/harmati-gyongyi-6-resz-mi-marad-meg.html
8. rész: Négyszemközt Jónással...6. rész - Csupán haláltánc lenne az életünk?
https://abekessegszigete.blogspot.com/2018/11/harmati-gyongyi-6-resz-mi-marad-meg.html
https://abekessegszigete.blogspot.com/2023/05/harmati-gyongyi-mai-kerdesek-bibliai.html
9. rész: Van-e értelme a boldogságról beszélni "apokaliptikus" időkben?
https://abekessegszigete.blogspot.com/2020/02/harmati-gyongyi-8-resz-miert-vannak.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése