Harmati Gyöngyi: Beteg a világ...

 

 

                                                            saját fotóm: Zsibvásár... (H.Gy.)

Beteg a világ, halálos nagybeteg
Virrasztók állják körül az ágyát.

Árgusszemekkel lesik meddig bírja még,
Megéri-e még vajon meggyógyítani?

Inkább keressünk magunknak egy másik bolygót,
Melyre tovább vigyük a haszon, a profit mételyét?

Semmiképp! Semmiképp! Semmiképp!!! 
Megálljt parancsolhatunk, rajtunk is múlik.

Annyit egyél, igyál mi tested táplálja
Annyit vegyél mi feltétlenül szükséges.

Ne szállj be a fogyasztók ördögi körébe
Gyakorold a hála, a megelégedés egyszerű szokását.


Harmati Gyöngyi
      S.D.G.


További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM

Harmati Gyöngyi: Azt hiszed van még időd...

 

                                                 saját fotóm: Egy utcai óra Londonban... (H.Gy.)

Azt hiszed van még időd helyrehozni, kijavítani mit elrontottál.

Azt hiszed az idő megáll a kedvedért megvár míg észhez térsz. Azt hiszed az időt visszafordíthatod, hogy azt tehess a jövőben amit csak akarsz. Nem, az idő nem kedved szerint folyik Az Időnek az Ura, az örökkévaló Isten. Az Idő az a dimenzió mely velünk folyamatosan halad az igazságos mennyei Bíró felé. Azt hitted lesz még időd, Hát tévedtél ember, ennyi volt! Harmati Gyöngyi S.D.G. További versem az alábbi linken olvashatóak: https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM

Harmati Gyöngyi: Félember...

 

Egyik szemem könnyben fürdik
Másik szemem nevetve néz a holnap elé
Egyik kezem szelíden simogat
Másik kezem kést markolva megsebez
Egyik lábam sietve vinne a célig
Másik lábam hátrahúzva gúzsba köt
Egyik felem törekszik a szépre, s jóra
Másik felem tönkreteszi minden igyekvésem
Lényem egyik része bátor oroszlánként harcol
Lényem másik része gyáva nyúlként meglapul
Szívem egyik fele, ó mily felszabadító szereti az embereket
Szívem másik fele, ó mily szörnyű gyűlöli az embereket
Testem porba vágyik, nem remél már semmit
Lelkem az égbe vágyik, idegen már néki a földi világ
Unom már a harcot féktelen önmagammal
Unom már a harcot a büszke, romlott nagyvilággal
Belefáradtam már a sok-sok megalkuvásba
Mostantól csendesen várom már az isteni békességet,
mely hófehér angyalszárnyakon suhan át a felemás 
mindenségen, elsimítva minden egyenetlenséget.
Mert tudom én, hogy a jobbik rész győzedelmeskedik
CSAK ADDIG TARTS KI GYENGE SZÍVEM!

Harmati Gyöngyi
       S.D.G.


További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM

Harmati Gyöngyi: Lélek-radír...

 

Az elrontott betűket az irkából
egyszerűen ki lehet radírozni.
Na, de az elrontott életet hogyan
töröljük ki életünk lapjairól?
Vajon kapható-e valahol lélek-radír!?

Harmati Gyöngyi
      S.D.G.

További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM

Harmati Gyöngyi: Tíz lépcső...

 

 

                                                       saját fotóm: Lépcsőfokok....(H.Gy.)

A REMÉNYSÉG örökzöld fáján a jó gyümölcs legyél te magad. Gyűlölködők közt a SZERETET melengető lángja legyél te magad. Gondokban, bajokban az ÖRÖM mindent beragyogó mosolya legyél te magad. Háborús időkben a BÉKESSÉG "fegyvere" legyél te magad. Indulatok viharában a BÉKETŰRÉS példája legyél te magad. Irigykedők hálójában a SZÍVESSÉG előzékenysége legyél te magad. Gonoszság áradatában a JÓSÁG angyala legyél te magad. Csalfák között is a HŰSÉG élő szobra legyél te magad. Haragvó vizeken a SZELÍDSÉG nyugalma legyél te magad. Dúskálók közt a MÉRTÉKLETESSÉG egyszerűsége legyél te magad.

Harmati Gyöngyi  S.D.G.

További verseim az alábbi linken olvashatóak: https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM

Harmati Gyöngyi: Ballada a tiszavirágról...

 

                                                     Kérészek szobra a szegedi Tisza-parton...

Júniusban a Tisza, egyetlen napra kivirágzik, 
Tükre felett sok ezernyi kérészlepke repked.
De egyik sem él addig, hogy a holnapi
Napot vidám násztánccal köszönthesse.

Temetővé lesz a Tisza, mikor kivirágzik.
Az életünk is ilyen rövidke kérészélet,
Alig létezünk, aztán a semmibe foszlik
Nem marad utánunk semmi sem mire

Emlékezni érdemes lenne.
Árnyékország árnyéklakói a mának élnek,
sodródnak tehetetlen míg újra elnyeli
Őket a mélység éhes szája.

Kíváncsi turisták, látogatók nézik őket
Csodálkozó szemmel, mit sem sejtve
Arról, hogy közben magukat bámulják.
Semmit sem okulva, semmit sem tanulva!

Harmati Gyöngyi
       S.D.G.


További verseim az alábbi linken olvashatóak:

https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM

Harmati Gyöngyi: A hajótörött...

 

Létem hajója darabokra törve nyög és jajgat,
Már-már ellepnek az óriási hullámok,
Halálos mélység polipkarjai húznak lefelé.
Magatehetetlenül hánykolódom az
Élet-óceán kaotikusan háborgó vizein.
Fuldokolva kapaszkodom az utolsó szál
Deszkába is, de tudom nincs mentség.
Ó, jaj!!! Elveszek!
Balga mód a Titanicra váltottam jegyet,
De most már tudom onnan nincsen visszaút. 
Ó, jaj!!! Elvesztem!
A távolban úszik egy szerény bárka dacolva
Az elemekkel. Ó mily csodálatos felém tart.
Értem jön...megmenekültem!!! 
A tomboló szélvészben is biztonságos
Kikötőbe ér velem. Békesség, reménység
Költözik remegő lelkembe. Újra hiszek!
Hála legyen érte!!!

Harmati Gyöngyi
       S.D.G.

További verseim az alábbi linken olvashatóak:
A békesség szigete: SAJÁT VERSEIM (abekessegszigete.blogspot.com)