Harmati Gyöngyi: Hófehér lepel (Téli hálaének)...

saját fotóm: Hófehér lepel...(H.Gy.)

 

Állok kicsinyke szobám ablakában, látom, amint
A mennyei óriás-virág aprócska szirmai, mint elmúló
Hópihék, lassan alálebbennek, hófehér lepelként
Borítva el a kopár feketén meredező faágak erdejét.

Furcsa, halványlila derengés vonja be a szemközti
Házak tetejét. Koromfekete varjak károgva köröznek:
- Szegény emberek, miért vagytok olyan magányosak?
- Fázva, dideregve, vacogó szívvel miért búslakodtok?

Kínzó kérdéseinkre választ Kitől, honnan is várhatunk?
Isten, ki türelmes égi Atyánkként tanítasz bennünket.
Elgyötört, kiüresedett lelkű földi gyermekeidnek üzened:

Tárjátok ki bús lelketek ablakait, engedjétek be
Szívetekbe az eget és földet átalakítani képes
Egyetlen hatalmat, a SZERETETET!

Kérlek, Uram, fogadd el téli hálaénekem!
Kérlek, Uram, fogadd el téli hálaénekünk!

Harmati Gyöngyi

                                                                                     S.D.G.

                                                                        Megjelent a POET.hu oldalon:
                                                                    https://www.poet.hu/vers/282588

Harmati Gyöngyi: Évszakok...(Hálaének ciklus)
https://abekessegszigete.blogspot.com/2019/06/harmati-gyongyi-evszakok-halaenek-ciklus.html

További verseim ezen a linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM