saját fotóm: Útelágazás a Jeli Arborétumban.... (H.Gy.) |
Vagyunk, ebből áll villanásnyi kis életünk.
Mindig választani kell, mindig van választás.
Van amit el kell engednünk, van amit meg kell ragadnunk,
A pillanat elszáll és soha vissza nem tér már.
Van, hogy hallgatnunk kell, van, hogy szólnunk kell
A lehetőség elszalad és kíméletlenül magunkra hagy.
Mi mindig válaszutak előtt toporgunk, könnyű
Lehetőségek után vágyódunk. Valójában keserves
Könnyek, fájdalmas sóhajok, átvirrasztott éjszakák
Szegélyezik emberlétünk megküzdött döntéseit.
Megharcolt csaták nélkül nincsen győzelem.
Magányosan, társtalanul hiába ostromoljuk
A bezárt eget. Megnyílik, ha sorsunk békén
Hordozzuk. Tegyük le minden gondunk, bajunk
Annak a kezébe, Aki mindig a helyes, de nem
Mindig a legjárhatóbb válaszutat hozza elénk.
Az Ő bölcsessége, irgalma, kegyelme
Arra az útra irányít, mely fel az égbe vezet.
Harmati Gyöngyi
S.D.G.
További verseim ezen a linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/Szem%C3%A9lyes%20%C3%ADr%C3%A1saim
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése