Harmati Gyöngyi: A dróton rángatott Isten...

saját fotóm: Jeli arborétum útján...(H.Gy.)

Nekünk embereknek
ezernyi tervünk van, egyik nap balra,
másik nap jobbra akarunk menni.
Még meg sem érkezünk
máris indulni akarunk tovább.
Folyton keresünk valamit, sokszor előttünk is
talány, hogy mi is lenne az a valami!

Rángatnak, űznek, hajtanak kicsinyes
vágyaink, nagyratörő álmaink.
Önigazolásképpen Istent próbáljuk
alibiként hozzájuk dróton ráncigálni.
Iszonyatos nehéz megérteni, szembesülni
konok akaratunk hiábavalóságával.
Keserves, könnyes lecke megtanulni
csendben várakozni Isten szabadítására,
mely minden várakozáson felüli
megnyugvást, békességet nyújt. 

Harmati Gyöngyi
    S.D.G.

További verseim ezen a linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM