Csendes, de hűvös szeptember végi napon közel 15 évi szünet után férjemmel és fiammal újra elindultunk felfedezni egy a lakóhelyünktől több, mint 400 km-re található Észak-Alföldi városkát. Ez a település egyben országunk gyógyvízzel rendelkező városai közül a 3. legnépszerűbb, leglátogatottabb Budapest és Hévíz után. Gondolom ennyi információból könnyű kitalálni, hogy ez a fürdőváros a kb. 24.000 lelket számláló Hajdúszoboszló. A "reumások Mekkája" Magyarország
a helyi izraelita iskolában. "... Szoboszló az én képeskönyvem, örökösen nézegetem, olvasgatom; jól esik belé merülni, abban gyönyörködni, vigasztalódni, tanulni belőle."
A város mai arculatát Pávai-Vajna Ferenc (1886-1964) geológusnak, a hajdúszoboszlói gyógy és termálvíz feltárójának köszönheti, akinek mellszobra a fürdőkomplexum bejáratával szemközt helyezked ik el színes virágok gyűrűjébe fogva. Pávai-Vajna Ferencet tekintik Hajdúszoboszló "Atyjának", aki 1991-ben a város díszpolgára címet is elnyerte. Az XX. század elején a város is bekapcsolódott a földgáz és kőolajkutatási programba, elkezdődött a próbafúrás, mely sikerrel járt, ám "csupán" 73 fokos meleg víz tört fel, 1925. okt. 25.-én, a Bánomkerti városrészben. A környék árkaiba sokáig szabadon elfolyó meleg vizet a helyi lakosok fürdésre és mosásra hasznosították. Hamarosan észrevették azonban, hogy a víz "csodákra" képes, gyorsabban gyógyulnak a sebeik és enyhültek a reumás fájdalmaik. A vizet bevizsgáltatták és megállapították, hogy különleges, egyedülálló hatással rendelkezik. A bársonyosan barna színű jódos, brómos, konyhasós gyógyvíz sokféle degeneratív és gyulladásos betegséget gyógyít vagy enyhíti a panaszokat, illetve műtétek utáni utókezelésekre is kiválóan alkalmas. 1927. július 26-án megnyílt a fövényfürdő, mely a későbbiekben a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően vált a mai kor igényeinek megfelelő gyógyfürdővé és a mostani formájában látogatható. Strandja mely homokos tengerparttal is rendelkezik óriási, 30 hektárnyi területet foglal el, amely 43 futballpálya méretével egyenlő.
A "reumások Mekkájában" azonban nemcsak a gyógyvíz és a kezelések hatásosak, hanem a kötelező programként beiktatott napfényes délutáni séták is felüdítettek lelkünket. A fürdővel szembeni Szent-István parkban hangulatos szökőkút várt bennünket es meg egy kis napozást is sikerült beiktatni a programunkba az egyik pihenőpadon. A szökőkút csobogó vízének hallgatása nyugtatóan hatott es felfrissített bennünket. Érdemes körbejárni, megnézni a szökőkút mellett található millenniumi emlékművet, az ún. Harangházat, melyet csaknem ötven harang együttese alkot. A harang-gyűjteményt a város szülötte Oborzil Edit (1921-1996) festő, képzőművész és férje Jeney Tibor iparművész
adományozták a városnak.
A harangokat Rácz Zoltán építész munkája foglalja különlegesen érdekes keretbe. A könnyű és emiatt gyorsabban legyártható harangokat különleges alumínium ötvözetből állították elő. Hangzásuk függ a harangok nagyságától és a bennük lévő rések méretétől is. Minden harang egyedileg tervezett, készítésükhöz az adományozó házaspár világszabadalmat szerzett. Az emlékmű bejáratánál lévő Kölcsey-harangra a Huszt c. versből jól ismert "Hass, alkoss, gyarapíts!" idézet került felírásra. A középen látható világharang fölött 12 kisebb méretű harang foglal helyett. Az építmény belső részén lévő kis tavacskában 10 darab kisebb Szent István-harang látható, amelyeken az államalapító király intelmeit fedeztük fel és persze el is olvastuk.
Kellemes sétákat ígér a Mátyás király sétány, mely a szállodasor színes virágokkal díszített utcája, számos kisebb-nagyobb üzlettel, fagylaltozóval, hangulatos teraszain a gyógyulni es kikapcsolódni vágyó emberek pihennek. A fürdő bejárata mellett megszokott utcaképként kirakodóvásár foglal helyet, melyre egy karikás ostor durranása hívta fel a figyelmünket. Gyakori, mindennapi látványosságok közé tartozik a színes népviseletekbe öltözött utcazenészek megjelenése is.
A városban menetrendszerűen közlekedő kék színű városnéző kis-vonatban (DOTTO) kényelmesen elhelyezkedtünk, így ismerkedtünk meg Szoboszló neves épületeivel, a református és katolikus templommal és a felállított közterületi szobrokkal is.
adományozták a városnak.
A harangokat Rácz Zoltán építész munkája foglalja különlegesen érdekes keretbe. A könnyű és emiatt gyorsabban legyártható harangokat különleges alumínium ötvözetből állították elő. Hangzásuk függ a harangok nagyságától és a bennük lévő rések méretétől is. Minden harang egyedileg tervezett, készítésükhöz az adományozó házaspár világszabadalmat szerzett. Az emlékmű bejáratánál lévő Kölcsey-harangra a Huszt c. versből jól ismert "Hass, alkoss, gyarapíts!" idézet került felírásra. A középen látható világharang fölött 12 kisebb méretű harang foglal helyett. Az építmény belső részén lévő kis tavacskában 10 darab kisebb Szent István-harang látható, amelyeken az államalapító király intelmeit fedeztük fel és persze el is olvastuk.
Kellemes sétákat ígér a Mátyás király sétány, mely a szállodasor színes virágokkal díszített utcája, számos kisebb-nagyobb üzlettel, fagylaltozóval, hangulatos teraszain a gyógyulni es kikapcsolódni vágyó emberek pihennek. A fürdő bejárata mellett megszokott utcaképként kirakodóvásár foglal helyet, melyre egy karikás ostor durranása hívta fel a figyelmünket. Gyakori, mindennapi látványosságok közé tartozik a színes népviseletekbe öltözött utcazenészek megjelenése is.
A városban menetrendszerűen közlekedő kék színű városnéző kis-vonatban (DOTTO) kényelmesen elhelyezkedtünk, így ismerkedtünk meg Szoboszló neves épületeivel, a református és katolikus templommal és a felállított közterületi szobrokkal is.
A fák között, különösen a Szilfák alja utca hatalmas fái alatt sétálva úgy érzékeltük, hogy a városban ottjártunkkor pár napra szinte megállt az idő. Ha már Szép Ernő idézettel kezdtem ezt a kis visszaemlékezést a természet folyékony kincsének, a gyógyvíznek a városáról, akkor stílusosan egy Tőle származó idézettel szeretnem le is zárni, mely illik a helyhez és a bennünk felkeltet hangulathoz is.
"A világon nincs tökéletes öröm, de tökéletes szomorúság sincsen, mert a legnagyobb szomorúságban is sóhajt az ember, és a sóhaj kellemes. Hálás vagyok a természetnek a sóhajért és sajnálom, hogy nem tudom, hányat sóhajtottam egész életemben. Szeretném megolvasni, és mindet külön megköszönni a jó istennek. A mély sóhajhoz föl kell emelni a fejünket, talán azért, hogy meglássuk az eget."
Harmati Gyöngyi
S.D.G.
További itthoni útleírásaim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/%C3%9ATI-K%C3%89PEIM%20%28itthoni%29
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése