Harmati Gyöngyi: A Legnapfényesebb város: Hajdúszoboszló, a "reumások Mekkája"...

Csendes, de hűvös szeptember végi napon közel 15 évi szünet után férjemmel és fiammal újra elindultunk felfedezni egy a lakóhelyünktől több, mint 400 km-re található Észak-Alföldi városkát. Ez a település egyben országunk gyógyvízzel rendelkező városai közül a 3. legnépszerűbb, leglátogatottabb Budapest és Hévíz után.  Gondolom ennyi információból könnyű kitalálni, hogy ez a fürdőváros a kb. 24.000 lelket számláló Hajdúszoboszló.  A "reumások Mekkája" Magyarország legnagyobb termálvízzel rendelkező fürdőhelye, Hajdú-Bihar megye fővárosától, Debrecentől 22 km-re található. Ez a terület Magyarország egyik legnaposabb tájegysége, éves átlagban a napfényes órák száma eléri, sőt időnként meg is haladja a kétezer órát, így a klímája különösen alkalmas (gyógy)üdülésre.  Az ide utazónak itt mindig nagyobb az esélye arra, hogy jó időt fogjon ki. Így jártunk mi is. Szoboszló régi ismerősként, barátságos kisváros módjára fogadott bennünket. Önkéntelenül is eszembe jutott Szép Ernő (1884-1953) magyar költő, regényíró, újságíró, színpadi szerző gondolata, aki gyermekkorának legszebb éveit itt töltötte, Édesapja itt tanított
a helyi izraelita iskolában.   "... Szoboszló az én képeskönyvem, örökösen nézegetem, olvasgatom; jól esik belé merülni, abban gyönyörködni, vigasztalódni, tanulni belőle."  

 A város mai arculatát Pávai-Vajna Ferenc (1886-1964) geológusnak, a hajdúszoboszlói gyógy és termálvíz feltárójának köszönheti, akinek mellszobra a fürdőkomplexum bejáratával szemközt helyezkedik el színes virágok gyűrűjébe fogva. Pávai-Vajna Ferencet tekintik Hajdúszoboszló "Atyjának", aki 1991-ben a város díszpolgára címet is elnyerte. Az XX. század elején a város is bekapcsolódott a földgáz és kőolajkutatási programba, elkezdődött a próbafúrás, mely sikerrel járt, ám "csupán" 73 fokos meleg víz tört fel, 1925. okt. 25.-én, a Bánomkerti városrészben. A környék árkaiba sokáig szabadon elfolyó meleg vizet a helyi lakosok fürdésre és mosásra hasznosították. Hamarosan észrevették azonban, hogy a víz "csodákra" képes, gyorsabban gyógyulnak a sebeik és enyhültek a reumás fájdalmaik. A vizet bevizsgáltatták és megállapították, hogy különleges, egyedülálló hatással rendelkezik. A bársonyosan barna színű jódos, brómos, konyhasós gyógyvíz sokféle degeneratív és gyulladásos betegséget gyógyít vagy enyhíti a panaszokat, illetve műtétek utáni utókezelésekre is kiválóan alkalmas. 1927. július 26-án megnyílt a fövényfürdő, mely a későbbiekben a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően vált a mai kor igényeinek megfelelő gyógyfürdővé és a mostani formájában látogatható. Strandja mely homokos tengerparttal is rendelkezik óriási, 30 hektárnyi területet foglal el, amely 43 futballpálya méretével egyenlő.

  

A "reumások Mekkájában" azonban nemcsak a gyógyvíz és a kezelések hatásosak, hanem a kötelező programként beiktatott napfényes délutáni séták is felüdítettek lelkünket. A fürdővel szembeni Szent-István parkban hangulatos szökőkút várt bennünket es meg egy kis napozást is sikerült beiktatni a programunkba az egyik pihenőpadon. A szökőkút csobogó vízének hallgatása nyugtatóan hatott es felfrissített bennünket. Érdemes körbejárni, megnézni a szökőkút mellett található millenniumi emlékművet, az ún.  Harangházat, melyet csaknem ötven harang együttese alkot. A harang-gyűjteményt a város szülötte Oborzil Edit (1921-1996) festő, képzőművész és férje Jeney Tibor iparművész
adományozták a városnak.  

A harangokat Rácz Zoltán építész munkája foglalja különlegesen érdekes keretbe. A könnyű és emiatt gyorsabban legyártható harangokat különleges alumínium ötvözetből állították elő. Hangzásuk függ a harangok nagyságától és a bennük lévő rések méretétől is. Minden harang egyedileg tervezett, készítésükhöz az adományozó házaspár világszabadalmat szerzett. Az emlékmű bejáratánál lévő Kölcsey-harangra a Huszt c. versből jól ismert "Hass, alkoss, gyarapíts!" idézet került felírásra. A középen látható világharang fölött 12 kisebb méretű harang foglal helyett. Az építmény belső részén lévő kis tavacskában 10 darab kisebb Szent István-harang látható, amelyeken az államalapító király intelmeit fedeztük fel és persze el is olvastuk.  
Kellemes sétákat ígér a Mátyás király sétány, mely a szállodasor színes virágokkal díszített utcája, számos kisebb-nagyobb üzlettel, fagylaltozóval, hangulatos teraszain a gyógyulni es kikapcsolódni vágyó emberek pihennek. A fürdő bejárata mellett megszokott utcaképként kirakodóvásár foglal helyet, melyre egy karikás ostor durranása hívta fel a figyelmünket. Gyakori, mindennapi látványosságok közé tartozik a színes népviseletekbe öltözött utcazenészek megjelenése is. 

A városban menetrendszerűen közlekedő kék színű városnéző kis-vonatban (DOTTO) kényelmesen elhelyezkedtünk, így ismerkedtünk meg Szoboszló neves épületeivel, a református és katolikus templommal és a felállított közterületi szobrokkal is.

 
A fák között, különösen a Szilfák alja utca hatalmas fái alatt sétálva úgy érzékeltük, hogy a városban ottjártunkkor pár napra szinte megállt az idő.  Ha már Szép Ernő idézettel kezdtem ezt a kis visszaemlékezést a  természet folyékony kincsének, a gyógyvíznek a városáról, akkor stílusosan egy Tőle származó idézettel szeretnem le is zárni, mely illik a helyhez és a bennünk felkeltet hangulathoz is. 

"A világon nincs tökéletes öröm, de tökéletes szomorúság sincsen, mert a legnagyobb szomorúságban is sóhajt az ember, és a sóhaj kellemes. Hálás vagyok a természetnek a sóhajért és sajnálom, hogy nem tudom, hányat sóhajtottam egész életemben. Szeretném megolvasni, és mindet külön megköszönni a jó istennek. A mély sóhajhoz föl kell emelni a fejünket, talán azért, hogy meglássuk az eget."  

Harmati Gyöngyi
         S.D.G.

További itthoni útleírásaim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/%C3%9ATI-K%C3%89PEIM%20%28itthoni%29