Hálás szívvel emlékezem meg keresztségemről, mely 2007. május 26.-án volt a pécsi
gyülekezetben, és váltam ezáltal a kaposvári testvéri közösség részévé!
Ennek immár 2021-ben 14 esztendeje!
Keresztégi igém, ami a bátorítás és a reménység hangjait közvetíti számomra, így szól:
"Én, az Úr, hívtalak el igazságban, és fogom kezedet, és megőrizlek..." (Ésa. 42: 6)
Minden évben ezen a napon (is) szeretném örömömet és hálámat kifejezni, ezért a hatalmas
szabadításért, kegyelemért amivel lehajolt hozzám az Úr és kiemelt, felemelt, lábamat
biztos alapra állította. Az ember alapjáraton és így én is hálátlan lény, "feledékeny hallgatója"
az Írásnak és Isten halk és kérlelő szavának meghallásának.
A legfontosabb az első szeretet állapotában maradás, de mit is tehetek én ezért, hogy ki ne
essem belőle, illetve ha mégis kiesnék, minél előbb visszataláljak? A magam erejéből
nem túl sokat, csupán igyekszem hálámat minél többször és minden formában kifejezésre
juttatni mennyei jó Atyám felé. Minden évben a keresztségem napján a lelkemben egy-egy
emlékkövet állítok fel, ahogyan Józsué könyvében is olvashatunk arról, hogy egy áradó
folyón való átkelés után megtették. Az életem, az életünk is olyan, mint egy áradó folyó,
csak a jó Isten tud megtartani, hogy el ne sodortassunk az élet gondjai, nehézségei, és néha
szabadításért, kegyelemért amivel lehajolt hozzám az Úr és kiemelt, felemelt, lábamat
biztos alapra állította. Az ember alapjáraton és így én is hálátlan lény, "feledékeny hallgatója"
az Írásnak és Isten halk és kérlelő szavának meghallásának.
A legfontosabb az első szeretet állapotában maradás, de mit is tehetek én ezért, hogy ki ne
essem belőle, illetve ha mégis kiesnék, minél előbb visszataláljak? A magam erejéből
nem túl sokat, csupán igyekszem hálámat minél többször és minden formában kifejezésre
juttatni mennyei jó Atyám felé. Minden évben a keresztségem napján a lelkemben egy-egy
emlékkövet állítok fel, ahogyan Józsué könyvében is olvashatunk arról, hogy egy áradó
folyón való átkelés után megtették. Az életem, az életünk is olyan, mint egy áradó folyó,
csak a jó Isten tud megtartani, hogy el ne sodortassunk az élet gondjai, nehézségei, és néha
a gyönyörei által, ahogyan Jeremiás 12: 5-ben olvashatjuk:
"Hogyha gyalogokkal futsz, és elfárasztanak téged: mimódon versenyezhetnél a lovakkal?
És ha csak békességes földön vagy bátorságban: ugyan mit cselekednél a Jordán hullámai
(nehéz körülmények) között?"
És ha csak békességes földön vagy bátorságban: ugyan mit cselekednél a Jordán hullámai
(nehéz körülmények) között?"
Végezetül ebben a rövid kis versben szeretném megköszönni azt a sok törődést, türelmet
amivel jó Atyánk körbe vesz nap mint nap és ahogyan a keresztségi Igémben is olvashattuk
Ő fogja a kezemet és megőriz. Igen, akkor is fogja a kezemet, ha én az Övét elengedem.
Harmati Gyöngyi: Isten mérlegén...
amivel jó Atyánk körbe vesz nap mint nap és ahogyan a keresztségi Igémben is olvashattuk
Ő fogja a kezemet és megőriz. Igen, akkor is fogja a kezemet, ha én az Övét elengedem.
Harmati Gyöngyi: Isten mérlegén...
Mi tizennégy esztendő, ha számokban szeretném kifejezni:
168 hónap, 728 hét, 5.110 nap, 122.640 óra, 7.358.400 perc
Ha percenként átlagosan 70-szer vert a szívem akkor ez
Az eltelt sok-sok évben 515.088.000 szívdobbanás volt.
Ez a dolgok egyszerűbb része, de mi 14 év Istenem, a Te mérlegeden?
Mennyi-mennyi lehetőség, alkalom maradt kihasználatlan?
Mennyi-mennyi csoda mellett mentem el bekötött szemmel?
Hányszor nem láttam a napot az égen, csupán csak a viharfellegeket?
Istenem, kérdezem: melyik szívdobbanásomnak volt igazi értelme?
Félek, ha most kellene egyenleget vonnom keményen tartozásban lennék.
Köszönöm Uram, hogy te mennyei mércével mérsz engemet.
Nem azt látod bennem, hogy most milyen vagyok, hanem azt, hogy
Nem azt látod bennem, hogy most milyen vagyok, hanem azt, hogy
Mivé is válhatok szent kezed irgalommal teljes faragása által.
S.D.G.
S.D.G.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése