2024. október 31., csütörtök

IGAZ TÖRTÉNET: Tisza Pál élete és tapasztalatai...





Tisza Pál 87 éves, dombóvári testvérünk életének igaz története olvasható az alábbi linkeken, fotókkal és korabeli fényképekkel illusztrálva. 
Olvashatunk arról, hogy milyen hosszú és viszontagságos utakon át érkezett meg a család Ukrajnából Magyarországra, hogyan változtatta meg életüket egy bibliai előadássorozat és megismerkedünk még Pali bácsi nem mindennapi életének tapasztalataival is.


IGAZ TÖRTÉNET: Tisza Pál élete és tapasztalatai...

1. rész: Vagonba csomagolt élet...(Kárpátaljától Magyarországig)


2. rész: Minden egy szórólappal kezdődött...(Az adventhittel való ismerkedés és a dombóvári szórványgyülekezet megalakulása)
A békesség szigete: IGAZ TÖRTÉNET, Tisza Pál élete és tapasztalatai...2. rész: Minden egy szórólappal kezdődött... (abekessegszigete.blogspot.com)

3. rész: Pandémia, különvonat és egy különleges álom...              
A békesség szigete: IGAZ TÖRTÉNET: Tisza Pál élete és tapasztalatai...3. rész: Pandémia, különvonat és egy különleges álom... (abekessegszigete.blogspot.com)

A történeteket lejegyezte: Harmati Gyöngyi, A békesség szigete blog szerkesztője
www.abekessegszigete.blogspot.com
Kaposvár, 2014. nyarán

                               

2024. szeptember 6., péntek

Harmati Gyöngyi: Ima a lehetetlenért...

 

 





Istenem!
Te Aki, kettéválasztottad a Vörös tengert...
Te, Aki leromboltad Jerikónak kőfalait...
Te Aki, felébresztetted álmából a negyedik napja halott Lázárt...
Te Aki, visszaadtad a vak Bartimeusnak a szeme világát...
Te Aki, megállítottad a napot és a holdat Józsué szavára az 
Ajalon völgyében, hogy győzelemre vezesd népedet a túlerő ellen...
Te Aki, megnyitottad a börtön bezárt kapuját Péter előtt...
Te Aki, meddő asszonynak is gyermeket tudsz adni...
Te Aki, visszaadod a sántának és a bénának a mozgás örömét...
Te Aki, eloldod az embereket fogva tartó önzés kötelékeit...
Te Aki, bezártad Dánielért az oroszlánok száját...
Te Aki, a pusztában egy holló által kenyeret küldtél Illésnek...
Bocsásd meg Uram,
de nekem is volna egy lehetetlen kérésem:
Rád bízom minden ügyemet legyen a Te akaratod szerint!

       Harmati Gyöngyi
              S.D.G.


További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM

2024. július 19., péntek

Harmati Gyöngyi: Örömre születtünk a világra...

 

Harmati Gyöngyi: Örömre születtünk a világra...
(eredeti verzió)

 


(Eleanor H. Porter: Az élet játéka c. könyve nyomán.)  

    A XXI. század, második évtizedében járva, látva a bennünket körülvevő kaotikusan kavargó világot, a természet vészesen hanyatló állapotát, az emberi kapcsolatok kihűlését. Hallva a híreket háborúkról, járványokról, éhínségekről, földrengésekről és a borzalmas katasztrófákról szárazföldön, tengereken, levegőben. Jogosan merülhet fel ilyen háttéren bennünk a kérdés: minek lehet örülni ebben az életben? A A felvetett kérdésre egy több, mint száz éve íródott, gyermekeknek szóló könyvben lelhetjük meg a választEz a mű akkoriban Eleanor H. Porter (1868-1920) amerikai írónő legsikeresebb alkotása volt, melynek borítóján a különös csengésű címet olvashatjuk: Az élet játéka. Napjainkban is érezhető a történet pozitív hatása, világszerte számos ember életét, gondolkozásmódját alakította, változtatta meg. Az írónőt könyve megírása közben - ahogyan saját szavaival megfogalmazta - az a felismerés vezérelte, hogy: "Az embereknek bátorításra van szükségük. Az megduplázza természetes ellenálló képességüket...Ahelyett, hogy örökké szemükre vetnénk hibáikat, dicsérjük erényeiket." (1)
     Lehetetlen nem észre venni, hogy mostanában egyre nagyobb a baj mindenütt. A félelem észrevétlenül belopakodott a mindennapjainkba. A földlakók nagy többsége szorong a jövőtől, nem tudja mi vár rá 
az elkövetkező napokban. A béke, boldogság és az öröm messzire költözött az életünkből. Az agresszió mindent elborító áradatában, a depresszió börtönében fulladozó embernek  arra volna a legnagyobb szüksége, hogy újra megtanuljon játszani, az ártatlan kisgyermek szemével rácsodálkozzon az élet apró örömeire. No, de milyen is egy kisgyermek? - kérdezhetjük, nem kell azonban sokat töprengenünk, elég,
ha az írónő gondolatát elolvassuk: 
"Milyen is egy gyermek? Olyan, mint aki egyenest az égből jött. Héber szójáték szerint: az eget szopja. Isten képe még torzítatlan benne. A világi okosság, a felnőttek mesterkedései még át nem formálták. Nem tud még semmiről, és semmije sincsen. Hamvas, eredeti és közvetlen. Védettségben él, és mindenestül átadja magát azoknak, akik szeretik. Ámulva néz szét maga körül. Ami rossz hamar elfelejti, s mindjárt fölfedez mindenben valamit, aminek örülhet. Örökké játszik, nem fárad bele napestig." (2) A gyermekek még nyíltak, őszinték, nem veszi őket körül az előítéletesség mérgező légköre. Ahogyan a Szentírásban olvashatjuk: "ha olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, semmiképpen nem mentek be a mennyeknek országába." (Máté 18: 3) 


                                              A játék elkezdődik....

      A korán árvaságra jutott 11 éves szeplős arcú, copfot viselő, mindig mosolygós, életvidám, cserfes kisleányka, aki a Pollyanna névre hallgat, megtanít bennünket is a szokatlanul különleges "örömjátékára", amit elhunyt édesapjától tanult. A kisleány
egyszerűen lelép a könyv lapjairól és besétál az életünkbe. A játékának lényegét a könyv írónője így fogalmazza meg: 
"Mindenben kell találni valamit, aminek  örülhetünk.”
Pollyanna édesapja egy távoli vidékén volt lelkész, ahol meglehetősen szegényes
körülmények között éltek. A kislány nagyon szeretett volna egy babát, ezért az apja írt egy
kérő levelet a segélyegyletnek. A várva várt csomagban azonban csupán egy kisméretű gyermekeknek való mankó lapult. Pollyanna szomorúan sápadt arcocskája láttán édesapja kitalálta ezt a bizonyos élet-játékot. A kislánynak vonakodva bár, de megtetszett a játék, hogy keressék meg minek is lehetne mégiscsak örülni. Az édesapa elmagyarázta, hogy most ebben a helyzetben az a jó, annak lehet örülni, hogy nincs szükség a mankókra. Épp a lába, tud futni, ugrándozni. Kezdetben kicsit nehezebben ment a játék, de aztán szép lassan egyre jobban belejöttek. 
Az édesapa nem sokkal ezután meghalt. Földi kincseket, bankbetétet, házat, egyebeket nem hagyott kislányára, csupán ezt a kissé furcsa örömjátékot. Kaphat-e
e
nnél értékesebb örökséget, drágább ajándékot egy árván maradt kisleány?  Nem is sejtette, hogy hamarosan milyen nagy szüksége lesz majd erre az elveszíthetetlen, mindig kéznél lévő, ritka kincsekkel felérő atyai "hagyatékra". Töretlenül keresni mindenben a jót az örülni valót abban a kisvárosban is, ahová kerülni fog. Sok ember életét fogja melengető napsugárként körül ragyogni. Pollyannát a kötelességtudó, szigorú szabályok szerint élő nagynénje, a Harrington kastély jómódú úrnője fogadja be.  Megérkezése után egyből száműzi egy kopár, rideg padlásszobába, hogy ne lábatlankodjon körülötte. A kislány a hideg fogadtatástól és szegényes szobácska láttán sem esik kétségbe. Itt is megtalálja, hogy minek örüljön. Bár szeretett volna tükröt, képet a falra, szőnyeget a padlóra és a kis "telhetetlen" még egy függönyt is az ablakra. Az első pillanatok után a keserű csalódásból felocsúdva, már azon töri fejecskéjét, hogy rájöjjön minek is lehet most örülni? Megkönnyebbülten veszi tudomásul, hogy jobb is így. Ha lenne tükör a szobájában akkor látnia kéne a csúnya szeplőket az arcán
és ha még függöny is lenne az ablakon, 
akkor az bizony eltakarná előle a csodaszép kilátást a környező vidékre. Lám, gondolta magában, ha az ember szorgalmasan keresgél valami után, aminek örülhet, akkor el is felejti azt, amit tulajdonképpen kívánt.  Az örökmozgó, csacsogó, két lábon járó "szeretetcsomag" Pollyanna olyan ritka képességekkel rendelkezik, mellyel minden próbát, nehézséget jóra tud fordítani. Nyílt szívvel, őszinte érdeklődéssel fordul a kisváros magányos, szomorú, testi-lelki betegségekkel küszködő lakóihoz. Addig nem nyugszik, amíg mosolyt nem csal az arcukra és ki nem mozdítja őket komfortzónájukból és meg nem tanítja nekik a játékot. A városban nyomon követhetjük útját amint házról házra járva éppen "foltozza a szakadt lelkeket", és "drótozza a megtört szíveket", ahogyan Dsida Jenő egyik versében is olvashatjuk. (3)


Semmi és senki, aki bármilyen segítségre szorul nem kerüli
el a figyelmét, legyen az egy útszélén talált soványka kiscica vagy akár egy kóbor kiskutya. Nem is csodálkozunk azon, hogy az utcán észrevesz egy kopottas ruházatú, vézna kisfiút, aki egy zsúfolt árvaházból szökött meg.  Egy újabb megmentésre váró lélek, akit senki sem keres, nem hiányzik senkinek. Azonnal, 
mint tyúkanyó a kiscsibéit a szárnyai alá veszi és megpróbál számára befogadó családot találni. Előszőr nagynénjénél próbálkozik sikertelenül. Árva barátja csalódottságának hangot adó negatív szavait ezzel hárítja:  Polly néni csupán "száraz dió, meg kell találni a módját, hogy feltőrjön a kemény
héj és meglátjuk hogy belül milyen édes." 

                                  A játék folytatódik tovább....

         Ennek a kis egyszerű kinézetű, könnyen olvasható puhafedelű könyvecskének nagy érdemei közé tartozik, hogy nemrégiben hallottam egy olyan fiatalemberről, akinek életében 
ez volt az első könyv, amit elolvasott! Nagy szó ez ebben a digitális korban, amikor szomorú statisztikák, iskolai felmérések tanúsítják, hogy sajnos a mai gyermekek, fiatalok egy része olvasási nehézségekkel küzd.  Hagyományos formában ez a kis könyvecske sajnos egy-egy antikváriumtól eltekintve nem igen lelhető fel, de ha kicsit kutakodunk az interneten
akkor rálelhetünk és monitoron vagy az okostelefonunk kijelzőjén mégis el tudjuk olvasni. Polyanna történetét többek között 2003-ban is megfilmesítették. Ez a változat
egészen kiválóra sikerült, élethűen tükrözi a regényből megismert kislány személyiségét. Georgina Terry brit származású kislány színészi tapasztalatok nélkül szinte a semmiből
bukkant elő. 
Mégis hitelesen, szerethetően formálja meg Pollyanna alakját, mintha csak rászabták volna a szerepet. A film nézése közben többször is eszembe villant Luther Márton egyik gondolata: "Azt nem akadályozhatjuk meg, hogy a bánat madarai el ne röpüljenek a fejünk felett, de azt igen, hogy a hajunkba fészket rakjanak." Pollyanna története tökéletesen szemlélteti, hogy igenis el lehet, sőt el is kell kergetnünk fejünk fölül a sötét felhőket, a
károgó varjakat mind a magunk mind a körülöttünk élő emberek lelki békéjének megőrzése érdekében. A film sikere ellenére mégsem lett Georgina Terry-ből színésznő. Felnőve segítő foglalkozást keresett magának, a Cambridge-i Egyetem elvégzése óta pszichoterapeutaként dolgozik. Ahogyan a filmben úgy a való életben is folytatja a "játékot", továbbadva pácienseinek is a pozitív életszemlélet jótékony hatását. Munkája során lelki problémákkal, mentális zavarokkal küszködő személyeknek nyújt segítséget. 
A személyes beszélgetések
által lehetősége nyílik arra, hogy mélyebben megértse az embereket, feltárja lelki problémáik gyökerét és ezekre hathatós segítséget nyújtson. Így hat, így formálja Pollyanna egyszerű kis élet-játéka napjainkban 
is az emberek életét. Mi is lehetne méltóbb felirat Eleanor H. Porter sírján, mint ez, Ő az: "Ki írásaival napsütést hozott milliók életébe". 

 

                                                                         Találkozásom Pollyannával....

   
        Első ízben a szeplős, életvidám kislánnyal és az örömjátékával a róla szóló filmben ismerkedtem meg. Évekkel később egy antikvárium kirakata előtt elsétálva egy odavetett futó pillantásnak köszönhetően megláttam a
könyvet. Éreztem ahogy némán, szavak nélkül megszólított: vigyél haza, ne hagyj itt! 
Kérését örömmel teljesítettem, végre a saját kezemben tartottam a vágyott olvasnivalót. Azokban a napokban készültem a hévízi kórházba rehabilitációra, a kis könyvecskét is becsomagoltam. Arra gondolva, hogy a gyógykezelések ugyan gyógyítják a beteg testemet, de a lelkemnek is szüksége van táplálékra és erre a célra tökéletesen megfelel az életvidám Pollyanna története. A könyv nem sokáig maradt a tulajdonomban határozott késztetést éreztem arra, hogy a velem foglalkozó rendkívül kedves, türelmes és empatikus gyógytornász hölgynek tovább adjam. Ő naponta sok tartósan sérült, tolókocsival közlekedő, súlyos balesetek, műtétek után lábadozó, állapota
miatt aggódó, csüggedt beteg emberrel találkozik, akik az alkalmazott terápia mellett a kapott jó szótól és ettől a kis egyszerű 
élet-játéktól is jobban gyógyul(hat)nak majd.  Hamarosan magamon is kipróbálhattam Pollyanna "módszerét", egy téli napon a behavazott utcán kicsúszott a talaj a lábam alól egy hatalmas nagyot estem, teljes testtel hanyatt vágódva. Egy járókelő segített fel és legnagyobb meglepetésemre csupán a bal könyökömben éreztem fájdalmat. Ami egyre erősödött így meg kellett látogatnom a sürgősségi osztály dolgozóit. Itt az orvos úgy döntött, hogy néhány hétre egy szép hófehér gipszkötés fogja díszíteni a bal karomat. A gipszelés művelete közben eszembe jutott, hogy Pollyanna most ebben a
helyzetben vajon milyen örülni valót is találna? Nem is volt olyan nehéz meglelnem az öröm forrását, 
jobb kezes lévén a bal karom rögzítése volt a kisebb probléma. A szabadon maradt kezem segítségével el tudtam látni magamat és az a néhány hét sem tart örökké - nyugtattam meg magamat. Ettől a gondolattól megvídámodott a lelkem. Mosollyal az arcomon  léptem
ki a kórház kapuján és szálltam be egy ott várakozó taxiba, hogy hamar hazaérjek. Útközben még volt rá lehetőségem, hogy a taxisofőr kérdő tekintetére válaszolva elmondhassam: -
 
annak örülök, hogy ilyen szerencsésen végződött ez a kis téli kalandom.   

 

    Az örömjáték nagyszerűsége végtelen egyszerűségében rejlik. Semmibe sem kerül és bárhol, bármikor játszható! Sőt minél rosszabb körülmények között vagyunk annál inkább segít(het)! Sose felejtsük el: "Tudat alatt mindnyájunkban
ott él még a hajdani gyermek, hacsak a nevelés, a világ elszürkítő hatása máris ki nem ölte belőlünk." (4) 
Az, hogy a dolgoknak az árnyékos vagy inkább a napfényes oldalát látjuk-e meg az teljesen rajtunk múlik. Az élet telis-tele van aprócska örömforrásokkal, melyek szép lassan összeadódva patakokká, folyókká állnak össze és elvezetnek bennünket egy olyan boldog, örömteli életre, mely nem a külső körülményeink zavaró hatásától függ, hanem igazi valódi örömöket nyújt. (Lásd még Rajki Miklós: Bíztató című versét.) "Ha nincs öröm(ünk), csak keresni kell: Hiszen még a levél is, amely aláhull a fáról, Mesél a csend vagy a lebegés boldogságáról." (5.)  


Harmati Gyöngyi

(1) Eleanor H. Porter idézete
(2) Eleanor H. Porter idézete
(3) Dsida Jenő: Menni kellene házról házra
(4) Eleanor H. Porter idézete
(5) Eleanor H. Porter idézete 


2024. július 9., kedd

Harmati Gyöngyi: Ha elmúltál 65 éves....

 


                                                        saját fotóm: Tárva-nyitva??? (H. Gy.)


Ha már elmúltál 65 éves
Vár rád egy újabb ajtó,
Melyet neked kell kinyítnód
S nem tudhatod talán ez lesz az utolsó?

Ha elmúltál 65 éves
Adj hálát az elröppent évekért
Értékeld, hogy néked milyen
Sok esztendő adatott.

Ha elmúltál 65 éves
Köszönd meg Istennek az
Áldott napfényt, mely felébreszt,
Az esti sötétséget mely elaltat,
S feltölti lelkedet, elmédet reménnyel.

Ha elmúltál 65 éves
Meglásd annak van egy hatalmas előnye
Mert te már tudod, megtanultad, hogy
E világon minden múlandó,
Ezért hát becsülj értékén minden pillanatot!

További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM

Harmati Gyöngyi: 23.725 napos lettem én...

 

 


Képzeljétek, hát ezt is megértem,
23.725 napja születtem én.
Nem is értem, hogyan történhetett?
Életem ideje oly gyorsan elröppent,
Mint egy kismadár a törékeny ágról.
A gyorsvonat sem robog ily tempóban
Időnként az is megáll egy-egy állomáson.
Engedi leszállni azt ki menni akar
Engedi felszállni azt ki jönni akar.

Tortámon 65 szál gyertya díszeleg
Tüdőmben vajon lesz-e elég lélegzet
Elfújni mindet az utolsó szálig?
Szívem húrjain a hit játszik melódiát 
Lelkemben víg dalra fakad a remény.
Lényem mélyén ébredezik a szeretet.
Tudom a megkezdett úton tovább kell
Menni, nem félbehagyva semmit sem.
Egészen, teljesen, boldogan, örömmel
Fogadni mit megád még az égi kegyelem. 

Harmati Gyöngyi
     S.D.G.

További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM


2024. április 12., péntek

Harmati Gyöngyi: Kézfogás a magasból...(Keresztségem 17. évfordulójára)

 

Harmati Gyöngyi: Kézfogás a magasból...(Keresztségem 17. évfordulójára)






                                               
     Életem óráján a mutató lassacskán a hatvanötödik évhez közeledik, mégsem csak azért szeretnék hálát adni, hogy ilyen sok évet megérhettem. Legfőképpen azt az olthatatlan vágyat szeretném megköszönni, amely hálára indít, hogy életem legfontosabb eseményéről évről-évre megemlékezhessek. Hálás szívvel gondolok vissza újjászületésem napjára, 2007. május 26.-ára, amikor is a pécsi gyülekezetben örökkévaló szövetséget köthettem a jó Istennel. Ekkor kezdődött el számomra a mennyei időszámítás. Lelki útravalóúl kapott keresztségi igém azóta is hűséges társam, már sok nehéz helyzetben sietett a segítségemre. Így olvashatjuk a Szentírásban:
"Én, az Úr, hívtalak el igazságban, és fogom kezedet, és megőrizlek..." (Ésa. 42: 6)
El sem tudom mondani, hogy az eltelt tizenhét év alatt mennyiszer adott vigaszt az a tudat, ha én el is engedem mennyei jó Atyám kezét, akkor sem zuhanok alá a "szakadékba", mert az Ő keze biztosan megtart a kételkedés, csüggedés félelmetes mélységei fölött is. Lenyúl értem a magasból, számára
nincs olyan lehetetlen helyzet amiben ne tudna segíteni, sőt ahhoz is erőt ad, hogy újra és újra talpra állhassak. Kedves énekemnek, az 57.-nek, a 4. verse is erről szól:
"Bízva bízunk benned, égi szeretet: Járja át a szívünk áldott meleged!
Vándorlásunk útján fogjad a kezünk, égi otthonunkba, míg megérkezünk."
Az ember éli hétköznapi életét, és csak azt veszi észre már megint eltelt egy nap, egy hét, egy hónap, egy év és aztán az egész élet. Vajon közben eszembe jut-e, hogy minden pillanatban
Isten végtelen kegyelméből élhetek?! 

                           HÁLALISTÁM...

Hálát adok a láthatatlanul körbe ölelő 
levegőért, ami nélkül csak
         pár percig élhetnék.
Hálát adok a testemet tápláló ételért és a megfelelő ruházatért, mely oly sok ember
         számára lassan elérhetetlen luxuscikk.
Hálás vagyok a szomjúságomat csillapító ivóvízért, mely mindig a rendelkezésemre
         áll, nem kell érte kilométereket gyalogolnom.
Hálás vagyok a fedélért a fejem felett, a kényelmes életért, az apró mozdulatért,
        mellyel megérinthetem a villanykapcsolót és máris világosság vesz körül. 
Hálát adok, hogy van autónk, ami megkönnyíti a napi teendőink ellátását és még
         üzemanyagot is tudunk bele vásárolni. 
Hálás vagyok azért, hogy nem vagyok rászorulva mások segítségére.
Hálás vagyok, hogy vannak lábaim, amelyek elvisznek ahová szeretnénk menni
          és ahová szükséges.
Hálát adok a kezeimért, hogy munkálkodhatok velük és megfoghatom mások kezét.
Hálát adok, hogy van lakásom és dolgozhatom is, így nem kell céltalanul tölteni napjaimat.
Áldott vagyok, hogy van családom, akik nélkül talán könnyebb, de biztosan szegényebb 
         lenne az életem.
Áldott vagyok, hogy vannak jó barátaim, akik erősítenek és bátorítanak és áldott vagyok
          a kevésbé jó barátaimért is, akik tükröt tartanak elém.
Hálás vagyok az időjárásért, akármilyen is legyen az, ha hálás 
        vagyok, akkor nem számít esik-e az eső vagy fúj a szél! 
Hálás vagyok az éjszakai égbolton ragyogó csillagokért, melyekre egy jobb világ
        után vágyódva feltekinthetek.
Hálát adok, hogy szemeimmel láthatom a különböző formákat és színeket, 
        füleimmel észlelhetem a hangokat és hallhatom a madarak énekét.
Hálát adok az orromért, mellyel érezhetem a virágok édes illatát, és
         a nyelvemért, mellyel érezhetem az ízeket és szavakat is segítenek formálni.
Hálás vagyok az ujjaimért, mert velük kitapinthatom a körülöttem lévő dolgokat.
Hálás vagyok az Isten által belém plántált lelkiismeretért, mely segít egymástól
         megkülönböztetni jót és rosszat. 
Hálát adok a színekért, illatokért, hangokért melyek nélkül egyhangú szürkeség
         borítaná el csöppnyi kis világomat.
Hálát adok a nap 24 órájáért, mely pontosan alkalmas keret életem számára.
Hálás vagyok a természet hihetetlenül változatos állat és növényvilágáért mely
         megörvendezteti lelkemet.
Hálás vagyok az eső után az égen tündöklő szivárványért, mely reménnyel tölti be a
          szívemet.
Hálát adok a pihentető alvásért is, mert utána frissen indulhatok neki az újabb napnak. 
Hálát adok még az élet apró örömeiért, egy kedves mosolyért, mely segít a 
          napi küzdelmeket könnyebben elviselhetővé tenni. 
Hálás vagyok az iskoláért, ahol tanulhattam, bárcsak minden kisgyermeknek megadatna.
Hálás vagyok amiért tudok írni, olvasni, számolni és sok egyéb 
         ismerettel is rendelkezem, így könnyebben eligazodhatom a világ útvesztőiben. 
Hálát adok, hogy Isten a létezés örömét velem is megosztotta, és gyermekeként szeret.
Hálát adok, hogy áldó kezét az égi magasságokból mindennap felém nyújtja.

Harmati Gyöngyi
     S.D.G.

Megtérésem történetéről a Kürtszó 2018/3. számában lehetett olvasni, a tékozló leány
hazatérése címmel: 
https://abekessegszigete.blogspot.com/2018/11/harmati-gyongyi-tekozlo-leany-hazaterese.html 

2024. március 16., szombat

Harmati Gyöngyi: Minden város, minden hely mesél...

 

 

                                                         









saját fotóm: Piran, Szlovénia...(H.Gy.)

  "Minden város, minden hely ahol jársz mesél. Ha nyitott szívvel figyeled kitárja
neked rejtett titkait, ha figyelmesen nyitott füllel jársz meghallod mit mesélnek az
utcakövek, a falból kiálló tégladarabok. Az emberek szeméből is kiolvashatod
minek örülnek, vagy éppen mi bántja őket. Így van ez mindenhol a világon! A leírt
szavak képtelenek teljes hitelességgel visszaadni bármelyik hely hangulatát,
szellemiségét. Muszáj a saját szemünkkel látni, részesévé válni, feloldódni benne, 
átérezni milyen amikor jó értelemben kilépünk a komfortzónánkból, hogy új
tapasztalatokkal gazdagítsuk, tágítsuk világképünket."


Harmati Gyöngyi
A békesség szigete blog szerkesztője 
www.abekessegszigete.blogspot.com

2024. március 9., szombat

Morva Kálmánné, Heizler Ágota...(Búcsúztató)

                                              Morva Kálmánné, Heizler Ágota                                                                                    (1944. 11. 08 - 2023. 12. 19)

     Ágota testvérünk, akit mindannyian Áginak szólítottunk, Kercseligeten, egy aprócska Somogy-megyei településen látta meg a napvilágot, 1944. nov. 08.-án. Egyetlen gyermekként nevelkedett fel
a szülői házban. A második világháború ínséges, félelmetesen nehéz évei után a családnak német származása miatt a kitelepítés minden rémségével is szembe kellett néznie. Mindezek ellenére az 
isteni gondviselésnek köszönhetően a család mégis Kercseligeten maradhatott abban az időben ritka kivételként. Ági ebben a kisfaluban járta ki az általános iskolát, színjeles tanulóként. Ezután következett a gyors és gépíró iskola elvégzése, majd évekkel később sikeres érettségi vizsgát tett. 
     Gyermekkora Édesanyjának köszönhetően szerető légkörben telt el. Ági római katolikus családba született, vallásukat rendszeresen gyakorolták, minden vasárnap templomba jártak misét hallgatni. Testvérünk mellé a jó Isten Morva Kálmán személyében küldött egy hozzáillő segítőtársat, akivel Kercseligeten, 1963. febr. 05.-én összekötötte az életét. Három gyermeke született, de sajnos elsőként világra jött kislányát három hetes korában elveszítette, meghalt. Ezzel a fájdalmas veszteséggel kellett, megküzdenie, amely minden édesanyát a legmélyebben érint. A jó Isten áldásaként a család gyarapodott még egy egészséges kislánnyal és egy kisfiúval is. Ők már felnőttek és fia révén három fiúunoka is érkezett a családba. A szomszédos településen, Nagyberkiben a saját kezükkel felépített családi házukba házasságkötésük után nem sokkal be is költözhettek. Ági nagyon szerette a kertjüket,
a természet közelsége lelkét Istenhez emelte fel. Kedvenc énekét a 218-as számút naponta elénekelte:

                          "Itt a szívem égi Atyám, Tiéd egész életem,
                           Munkáld formáld kedved szerint, Hogy az üdvöt elnyerjem!...."
 

    A beleszületés általi és egész kisgyermekkorától fiatal felnőtt koráig gyakorolt katolikus vallása
lassan kiüresedett, élettelenné vált. Elmaradtak a vasárnapi mise látogatások és egy kívülállónak úgy tűnhetett, hogy életéből a következő harminc év látszólag Isten nélkül telt el. Isten azonban nem felejtkezett el teremtményéről és már előre  - látva szíve vágyakozását - elkészítette számára a kimenekedés útját. Azokban az időkben kezdődött el Reisinger János: Látók, szóljatok című előadássorozata a televízióban. Ezek a bibliai előadások felébresztették a lelki szunnyadásból és örömmel kezdte el hallgatni az előadásokat a férjével együtt. Remény ébredt a lelkében, úgy érezte, hogy egy új kezdet nyílik meg előtte. Az előadások után lehetőség nyílt telefonon kérdéseket feltenni.
Azt itt kapott válaszok, bibliai Igék alapján kezdte a Szentírás nehezen érthető részeit más megvilágításban szemlélni. A lelkét kínzó kérdésekre megnyugtató válaszok érkeztek. 
Jánossal felvették a kapcsolatot és férjével együtt meghívták őt a házukba, János elfogadta a meghívást. A hosszú beszélgetések beérlelték benne a döntést, hogy Isten szavának ad még egy esélyt és bekapcsolódik a lakóhelyéhez közeli városokban, Dombóváron és Kaposváron tartott bibliai előadássorozatokba. Ágiban ezek hatására és a Szentlélek halk késztetéseinek engedve megérlelődött az a döntése, hogy szeretne
a Keresztény Advent Közösséghez tartozni. Ezt a szívből, lélekből jövő elhatározását a keresztséggel pecsételte meg. Egervári Oszkár merítette be Ágit és a férjét is, Budapesten, 2003. február 25.-én. Testvérünk lelki útravalóul kapott keresztségi igéje Ésaiás próféta könyvének 43. fejezetében így hangzik: 
"Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívtalak téged, enyém vagy!" 

      A küzdelmes évtizedek nem múltak el nyomtalanul. A betegségek Ágit sem kerülték el, de Isten hathatós segítségével elhordozta őket. Átesett egy térdműtéten, majd annak következményét is békésen viselte. Évekkel később már csak botra támaszkodva, állandó fájdalmakkal küszködve tudott csak járni. 2017-ben rosszindulatú daganatot diagnosztizáltak a szervezetében, de lelkében mindvégig erős maradt. Rábízta életét, betegsége kimenetelét bárhogyan alakuljon is Teremtőjére. Hite nem rendült meg a súlyos műtét illetve az azt követő radikális kezelések során sem. Mosolyogva, türelmesen, másokat bátorítva viselte a megpróbáltatásokat és a nagy Orvos segítségével meggyógyult, ereje megújult. Évek múltával Ági testvérünk egészsége hanyatlásnak indult, egyre gyengébb lett. Már nem tudott vidékről beutazni és személyesen részt venni a szombati Istentiszteleteken, de az internet által, a 8X8-as csatornán át rendszeresen velünk volt szombatonként. Betegségében férje is és a család minden tagja rendszeresen segítette, látogatta. Lánya is szeretettel gondozta, mindenben a segítségére volt. Valahányszor csak megtehette hetekre oda is költözött hozzájuk.
      Testvérünk a kaposvári gyülekezet egyik szombatiskolai tanítója volt. Szolgálatát mindig lelkiismeretesen, jól felkészülten látta el. Isten igéjét hűségesen, imádságos lélekkel és alázatosan "nyitotta meg". E
gész lényéből sugárzott a szeretet és az a mély meggyőződés, hogy a Biblia valóságosan is Isten szava. Megemlítem még vendégszeretetét, mindig örömmel fogadott bennünket,
ha meglátogattuk. Imaheti alkalmakon is megnyitotta házát előttünk. Ha az időjárás megengedte mindig kimentünk hatalmas, szépen gondozott kertjébe is sétálni egyet. Gyönyörködhettünk a fóliasátorban nevelkedett növényekben is, egy valóságos 
mini - Édenkertben jártunk ilyenkor.   

     Életének utolsó napjait kórházban töltötte, sajnos a tüdőgyulladással már nem tudott a szervezete megbirkózni. Hála legyen az Úrnak, amiért lerövidítette szenvedéseit. Testvérünk 2023. dec. 19.-én csendesen elaludt a dombóvári kórházban. A kercseligeti temetőben, a családi sírboltban helyezték el hamvait 2024. január 10.-én ragyogó napsütéses időben. 

"Boldogok a halottak, akik az Úrban halnak meg mostantól fogva. Bizony, azt mondja a Lélek, mert megnyugszanak az ő fáradságuktól, és az ő cselekedeteik követik őket." (Jel. 14: 13)

A boldog viszontlátás reményében búcsúzunk szeretett testvérünktől.
A kaposvári gyülekezet nevében:
       Harmati Gyöngyi

(Megjelent a Kürtszó 2024/2. számában)

2024. január 28., vasárnap

Harmati Gyöngyi: Mi végre élünk?

 


saját fotóm: A sárvári arborétumban járva...
                      (H.Gy.)


Mivégre élünk, miért születtünk?
A véletlen fura játékának vagyunk
Csupán tehetetlen bábjai vagy egy 
Hatalmas teremtő ősakarat
Terelgeti szeretettel sorsunkat?
Ha a véletlen akkor azt tehetem,
Amit csak akarok, hisz úgysem
Kéri számon senki sohasem.
De ha az éjjeli égbolton, a réten,
A mezőn, a folyók partján az
Erdők fái közt az isteni gondviselés
Keze nyomát fürkészem és titkait
Kutatom, akkor nem nehéz
Megértenem, hogy mégis okkal
És céllal létezem. Ezt nem válthatom
Aprópénzre, nem tehetek úgy,
Mintha minden mindegy lenne.
Túl sok menne veszendőbe.
Tartozom magamért magamnak.
Tartozom másokért Istennek.

Harmati Gyöngyi
          S.D.G.

További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM

Harmati Gyöngyi: Egyszer úgyis mind meghalunk...

 




Néha csendesen suttogunk,
Olykor dühösen kiabálunk.
Máskor a rémülettől elnémulunk.
Állandóan beszélünk, sokat fecsegünk,
Ritkán bátorító, vigasztaló a beszédünk.
Előfordul, hogy boldogan nevetünk,
Akad, hogy sírunk könnytelen.
Gyakorta keservesen gyűlölködünk,
Ritkán és ügyetlen szeretünk.
Gyakran kapunk fájdalmas sebeket,
Amikért balgán visszavágunk.
Ritka vendég nálunk a megbocsájtás.
Időnként vidáman táncolunk az esőben,
Máskor céltalanul kullogunk az úton.
Folyton a változhatatlan múlton rágódunk.
Rettegve nézünk a jövő sötétlő, ijesztő torkába.
Eközben jelenünk egy röpke pillanat alatt
Kifolyik görcsösen szorított markunkból.
Mi végre élünk, ha létünk haszontalan?
Hiszen egyszer úgyis mind meghalunk.
Ha ezt megérted kiszabadulsz a kényszerek,
A megszokások, az unalom pokoli börtönéből.
Lelked szabadon szárnyalhat új, örök
Otthonod felé csillagporos égi ösvényeken át. 

Harmati Gyöngyi
      S.D.G.

További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM

 

2024. január 11., csütörtök

Harmati Gyöngyi: Holtsápadt jégvirág...

 









Jégvirág, jégvirág, holtsápadt jégvirág
Fagyos, dermedt születésed pillanata
Napsugár csókja a szemfedeled.

Látszólag értelmetlen földreszálltod
Gyorsan jössz, gyorsan el is illansz
Mondd mivégre mégis az érkezésed?

Téli szelek szárnyán, a fagyok hideg
lehelletétől ablakokra szépséget
varázsló gyönyörűséges csipkeruhácskádat,

Hamar elkoptatja a hályha melege.
Mégis jössz, mert tudod szükségünk van rád
Terád várunk, csodát látni vágyunk.

Jégvirág, jégvirág, holtsápadt jégvirág
Hozd el a téli világ csendes nyugalmát
Taníts minket szemlélődni, megpihenni.

Holtsápadt jégvirág, virágok legszebbike
Bár halott vagy, vázába sem tehetünk
Mégis maga vagy a tavasz reménysége.

Köszönjük, hogy pár napra szebbé teszed
A világot, vaksin hunyorgó szemünk előtt is
megnyílik az örökifjú természet isteni tárháza.

Harmati Gyöngyi
        S.D.G.


További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM







2024. január 2., kedd

Harmati Gyöngyi: VÁLOGATOTT VERSEIMBŐL: ELŐSZÓ + tartalomjegyzék...

 




                                                                Kedves Olvasó!
          
      Az idei esztendőben, 2024-ben a saját verseimből válogattam ki az év 52 hetére 1-1 alkotást. Nagyon szeretem a verseket, eddig leginkább csak olvasni szoktam őket. Pár éve erős késztetést éreztem, hogy az érzéseimet, a bennem kavargó gondolatokat versek formájában is kifejezzem.
Kérlek ne várj túl sokat ezektől a kis írásoktól! Egyszerű lélekből fakadóan egyszerűen módon,
rímek nélkül szabadon, formáktól kötetlenül szólok a bennem élő, zajló lelki történésekről. 
A bátorságot, hogy kimerészkedjek és megmutassam a verseimet az eddig kapott sok-sok pozitív visszajelzés inspirálta.
     Mitől is, miért is ragad tollat illetve billentyűzetet az ember lánya, mi az ami kikívánkozik belőle?
Mi az ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni? Reményeim szerint "ilyesmikről" is szólnak a
verseim. Még előttem is rejtély tudok-e olyat írni, mondani amitől talán egy kicsit jobb hellyé válik
 a világ, illetve benne mi magunk is? Remélem: Igen!!!

Kellemes időtöltést, jó olvasgatást és gondolkodást kívánok!
Hálás köszönettel és szeretettel: Harmati Gyöngyi
                               A békesség szigete blog szerkesztője.


1. hét: Belépve az újév kapuján...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2022/12/harmati-gyongyi-belepve-az-ujev-kapujan.html
2. hét: Vers új esztendőre...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2018/12/harmati-gyongyi-vers-ujesztendore.html
3. hét: JANUÁR...(Képes naptár 1.)
https://abekessegszigete.blogspot.com/2020/01/harmati-gyongyi-kepes-naptar-januar_5.html
4. hét: A kis lépések művészete...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2021/01/harmati-gyongyi-kis-lepesek-muveszete.html
5. hét: A boldogmondások margójára...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2021/02/harmati-gyongyi-boldogmondasok-margojara.html
6. hét: FEBRUÁR...(Képes naptár 2.)
A békesség szigete: Harmati Gyöngyi: Február...(Képes naptár 2.) (abekessegszigete.blogspot.com)
7. hét: Évszakok üzenete...(Hálaének-ciklus):
https://abekessegszigete.blogspot.com/2019/06/harmati-gyongyi-evszakok-halaenek-ciklus.html
8. hét: Az elégedetlenség kora...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2023/11/harmati-gyongyi-az-elegedetlenseg-
kora.html
9. hét: Isten hozott kedves hóvirág!
https://abekessegszigete.blogspot.com/2022/01/harmati-gyongyi-isten-hozott-hovirag.html

10. hét: Tíz lépcső...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2022/08/harmati-gyongyi-tiz-lepcso.html
11. hét: MÁRCIUS...(Képes naptár 3.)
https://abekessegszigete.blogspot.com/2020/01/harmati-gyongyi-marciuskepes-naptar-3.html
12. hét: Ültess virágot...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2019/01/harmati-gyongyi-ultess-viragot.html
13. hét: Félember..
https://abekessegszigete.blogspot.com/2022/09/harmati-gyongyi-felember.html
14. hét: A roncstemető feltámadása...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2018/03/harmati-gyongyi-roncstemeto.html
15. hét: ÁPRILIS...(Képes naptár 4.
A békesség szigete: Harmati Gyöngyi: Április...(Képes naptár 4.) (abekessegszigete.blogspot.com)
16. hét: Áprilisi tréfa...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2022/04/harmati-gyongyi-aprilisi-trefa.html
17. hét: A bántalmazott Föld...(A Föld napja: ápr.22.)
https://abekessegszigete.blogspot.com/2021/02/harmati-gyongyi-bantalmazott-folda-fold.html
18. hét: Egyszerű ima...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2018/11/harmati-gyongyi-egyszeru-ima.html
19. hét: MÁJUS...(Képes naptár 5.)
https://abekessegszigete.blogspot.com/2020/04/harmati-gyongyi-majuskepes-naptar-5.html
20. hét: Ki vagyok én?
https://abekessegszigete.blogspot.com/2022/10/harmati-gyongyi-ki-vagyok-en.html
21. hét: Van ott fenn egy ország...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2021/10/harmati-gyongyi-van-ott-fenn-egy-orszag.html
22. hét: Lásd meg...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2020/08/harmati-gyongyi-lasd-meg.html
23. hét: JÚNIUS...(Képes naptár 6.)
https://abekessegszigete.blogspot.com/2020/06/harmati-gyongyi-junius-kepes-naptar-6.html
24. hét: Ballada a tiszavirágról...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2022/07/harmati-gyongyi-ballada-tiszaviragrol.html
25. hét: Te Deum...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2023/11/harmati-gyongyi-te-deum.html
26. hét: A boldogság Tízparancsolata...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2021/03/harmati-gyongyi-boldogsag.html
27. hét: JÚLIUS...(Képes naptár 7.)
https://abekessegszigete.blogspot.com/2020/07/harmati-gyongyi-julius-kepes-naptar-7.html
28. hét: Minden itt marad...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2022/01/harmati-gyongyi-minden-itt-marad.html
29. hét: Ember vigyázz, hogy mit csinálsz!
https://abekessegszigete.blogspot.com/2022/02/harmati-gyongyi-vilag-vigyazz-hogy-mit.html
30. hét: Ötödik dimenzió...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2019/08/harmati-gyongyi-otodik-dimenzio.html
31. hét: Újratervezés...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2021/11/harmati-gyongyi-ujratervezes.html
32. hét: AUGUSZTUS...(Képes naptár 8.)
https://abekessegszigete.blogspot.com/2020/07/harmati-gyongyi-augusztus-kepes-naptar-8.html
33. hét: A 11. parancsolatról...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2022/03/harmati-gyongyi-vers-tizenegyedik.html
34. hét: Gomba-vers...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2022/12/harmati-gyongyi-gomba-vers.html
35. hét: Azt hiszed van még időd...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2022/09/harmati-gyongyi-azt-hiszed-van-meg-idod.html
36. hét: SZEPTEMBER...(Képes naptár 9.)
https://abekessegszigete.blogspot.com/2020/08/harmati-gyongyi-szeptember-kepes-naptar.html
37. hét: Csilingelő ABC...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2022/01/harmati-gyongyi-csilingelo-abc.html
38. hét: Beteg a világ...
A békesség szigete: Harmati Gyöngyi: Beteg a világ... (abekessegszigete.blogspot.com)
39. hét: Búcsúzik a nyár...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2023/08/harmati-gyongyi-bucsuzik-nyar.html
40. hét: OKTÓBER...(Képes naptár 10.)
https://abekessegszigete.blogspot.com/2020/10/harmati-gyongyi-oktoberkepes-naptar-10.html
41. hét: Leckék az ősztől...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2022/10/harmati-gyongyi-leckek-az-osztol.html
42. hét: A jó pásztor hazavisz...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2022/10/harmati-gyongyi-jo-pasztor-hazavisz.html
43. hét: Őszi borzongás...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2021/10/harmati-gyongyi-oszi-borzongas.html
44. hét: NOVEMBER...(Képes naptár 11.)
https://abekessegszigete.blogspot.com/2020/11/harmati-gyongyi-novemberkepes-naptar-11.html
45. hét: Az elsüllyeszthetetlen...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2018/01/harmati-gyongyi-az-elsullyeszthetetlen.html
46. hét: Csupán három szó: hit, remény, szeretet...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2018/01/harmati-gyongyi-hit-remeny-szeretet.html
47. hét: Peregnek a falevelek..
https://abekessegszigete.blogspot.com/2021/10/harmati-gyongyi-peregnek-falevelek.html
48. vers: Alszik a város...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2021/11/harmati-gyongyi-alszik-varos.html
49. hét: DECEMBER...(Képes naptár 12.)
https://abekessegszigete.blogspot.com/2020/11/harmati-gyongyi-decemberkepes-naptar-12.html
50. hét: Adventi fohászkodás...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2022/12/harmati-gyongyi-adventi-fohaszkodas.html
51. hét: Mindennapi ajándékok...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2022/01/harmati-gyongyi-mindennapi-ajandekok.html
52. hét: Ne kívánj nagyokat...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2021/12/harmati-gyongyi-ne-kivanj-nagyokat.html



Korábban megjelent motiváló, bátorító összeállítások az alábbi linkeken olvashatóak: 
2022-ben indult útjára  a LÉLEKSZIRMOK ídézetgyűjtemény:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/L%C3%89LEKSZIRMOK

2023-ban fejeződött be a REMÉNYSUGÁR névre hallgató történetek gyűjteménye:
https://abekessegszigete.blogspot.com/2023/02/harmati-gyongyi-remenysugar-motivalo_6.html