 |
| Naplemente az Adrián... |
Szerettünk volna pár napot eltölteni, pihenni és kirándulgatni egy csendes(ebb), tengerparti üdülőhelyen, viszonylag nem túl messze hazánktól. Így esett a választásunk a tőlünk 442 km-re fekvő kikötővárosra, a szlovéniai Koper-re, melyet az "Adria kapujának" is neveznek. Szlovéniát Európában négy nagy földrajzi tájegység öleli körbe: az Alpok, a Dinári-hegység, a Kárpát-medence és a Földközi-tenger térsége. (Hallottam már Kelet-Európa Svájcaként is emlegetni.) Szlovénia 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz és 2007 óta hivatalos pénzneme az Euró. Minden erre járó számára fontos és hasznos tudnivaló, hogy az ország egész területén iható és finom ízű a csapvíz. Az ország jelentős részét, kb. a felét erdő borítja, ezzel Európában Szlovénia az erdőterület nagysága alapján az előkelő 3. helyet foglalja el, csupán Finnország és Svédország lép fel a képzeletbeli dobogó magasabb fokaira. Az erdők zöld takarója mellett szőlőültetvények, olajfaligetek, illetve a tengerparton pálmafák és leanderek látványa színesíti a tájat. Szlovénia területe nagyjából akkora, mint Magyarország Dunántúli részének a területe. Lakossága: kicsit több, mint 2 millió fő. Fővárosa Ljubljana, 2016-ban méltán nyerte el az Európa Zöld Fővárosa címet. Az ezerarcú jelző találóan ráillik e kicsiny, de annál szebb és változatosabb természeti kincsekkel és történelmi örökséggel bíró országra. Szlovénia barlang-nagyhatalom, több, mint 10.000 barlang van a területén, a leghíresebb a Postojnai és a Skocjan-barlangrendszer. Kiérdemelte a " medvék-hazája" elnevezést, a világ legsűrűbben lakott medve-populációjában 400 barnamedve él. A szlovén emberek előszeretettel hódolnak kedvenc időtöltésüknek, a gombák szedésének, különösen a ritka és drága szarvasgomba gyűjtésének. Az ország szerves részét alkotja egy kisebb (47 km) tengerparti szakasz, tiszta kék vize szinte csábít a fürdőzésre. A kicsiny országban nemcsak a tengerben lehet megmártózni, hanem bőségesen el van látva gyógyvizű fürdőkkel is. Szlovénia bővelkedik még kerékpárutakban, kiépített túrautakban, lehet raftingolni és hajókázni is. És ha még ez sem lenne elég a jóból, akkor még a világhírű Lipicai ménes hazájában is tehetünk egy baráti látogatást.
 |
| PTUJ vára... |
Szlovénia legrégibb városában és legrégibb templomában járva...
A szlovén-magyar határt Tornyiszentmiklósnál léptük át. Utazásunkat Szlovéniában több ízben is megszakítottuk, beiktatva egy kis lábnyújtóztató sétával egybekötött városnézést és falatozást a Trojane nevű pihenőhelyen. Első megállónk Szlovénia legrégebbi városában, PTUJ-ban volt. A Dráva partján fekvő hangulatos kisváros lakossága 24.000 fő. Zegzugos középkori utcácskái, terei és templomai egyedi hangulatot kölcsönöznek a településnek.
 |
| Kilátás a várból a folyóra és a hidakra... |
A város feletti dombon egy a X. században épült festő ecsetjére kívánkozó vár magasodik, ablakaiból meseszép kilátással a Dráva folyóra és a rajta átívelő kecses hidakra.
A várban érdekes és értékes (farsangi maszk, hangszer, fegyver, a lovagteremben török arcképgyűjtemény, továbbá a kastély egykori életét bemutató) kiállítás fogadott bennünket. Ptuj városától Koper-ig autópályán száguldottunk végig, a sztráda mellett zöldellő erdőkkel borított magas hegyek, komlóültetvények látványa és számos alagút töri meg az utazás egyhangúságát. Útközben betértünk a gyönyörű panorámájáról és óriásfánkjairól elhíresült Trojane-ba. Lehet itt kapni lekváros, vaníliás és csokimázas óriásfánkot, hasonló méretű finomabbnál finomabb sütemények társaságában. No, meg persze a rakott rétest, a nagyon finom gibanyicát is érdemes volt megkóstolni.
 |
| Szentháromság-templom... |
Úti célunk (Koper) előtt pár kilométernyire fekszik a 143 lelket számláló minitelepülés, Hrastovlje. Temploma az ország legrégebbi egyházi épülete, mely román stílusban épült. Az aprócska (hossza:11 m, szélessége: 6 m) templom harangszóval üdvözölt bennünket. Teljes belső felületét a dalmáciai Johanes de Castua által 1490 körül készített freskók borítják be. A Szentháromság-templom 3 hajós épületén ablak gyanánt csak vékony rések szolgálnak, melyek nyáron az erős napsugárzástól, télen pedig a bórától óvják az épületet. A középkorban az emberek nagy része tanulatlan és írástudatlan volt, így a Biblia történeteivel csupán a templom freskóit nézve ismerkedhettek meg, ezért emlegetik a szegény ember Bibliájaként, illetve képes Bibliaként a színes falfestményeket. A freskók a Teremtés, Ádám és Éva, illetve gyermekeik: Káin és Ábel történetét ábrázolják. Láthatunk olyan freskókat is, amelyek életképeket ábrázolnak: vadászat, halászat, aratás, szüret stb.
 |
| Freskó... |
A Passió (Krisztus szenvedéstörténetét bemutató) falfestmény alatt látható a híres-nevezetes Haláltánc freskó, mely valósághűen mutatja be, hogy a halál nem válogat, előtte mindenki egyenlő, a szegény és a gazdag egyaránt eltávozik az élők világából. A tárlatvezetés magyar nyelven is megszólal egy magnóról, miközben a templom gondnoka élénk taglejtésekkel és egy lézerceruzával is mutatja, hogy éppen melyik freskóra figyeljünk.
Szlovénia föld alatti és tenger alatti csodálatos világa...
Már nagyon vártam a lehetőséget, hogy megismerkedhessem ezzel a gyönyörű és páratlanul érdekes föld alatti képződménnyel, melynek neve: Skocjan barlang.
 |
| A barlang kijáratánál... |
A barlang hőmérséklete, állandó: 12 fok, az otthonról hozott meleg ruhákba felöltözködve vágtunk neki a felfedező útnak. A cseppkőbarlang üregrendszere 1986 óta az UNESCO Világörökség védelmét élvezi, mert ez a barlang szinte teljesen eredeti állapotában látható. A Skocjan barlang, avagy a "pokol kapuja", Dantét is megihlette az Isteni Színjáték írása közben. A világon egyedülálló módon itt látható a legszélesebb, folyó által kivájt, földalatti kanyon, melyet csak Grand-Kanyonként emlegetnek. Nem véletlen, hogy évente 100 ezer látogatót vonz ez a szépséges, csodákkal teli föld alatti birodalom. A "Csendes barlang" a lakhelye a szebbnél-szebb függő és állócseppköveknek, cseppkőoszlopoknak és cseppkőmedencéknek (serpenyő). Ezek közül kiemelkedik a 15 méter magas "ÓRIÁS" névre hallgató és az "ORGONA", mely belülről üreges és régebben kocogtatással meg is szólaltatták. A kiépített utakon az egyre erősödő dübörgés irányába igyekeztünk, mely a 150 méter magas ún."Morajló barlangból" hallatszott. A hatalmas üregben alulról, a mélységből a Reka folyó zúgása hallatszik fel, a barlangban kialakult szintkülönbségek miatt a folyó egy huszonöt lépcsős zuhatagon keresztül harsogva tör magának utat.
 |
| a barlang oldalába vájt sétautak... |
A folyó felett 45 méter magasságban egy viadukt ível át a barlangfalak között. Az 1933-ban épült és pár évvel ezelőtt felújított Cerkvenik-hídon egyfajta bátorság-próba átsétálni. A földalatti mesevilágból a Budavári Sikló-hoz hasonló, a hegyoldalba ferdén belevágott üvegfalú lift szállított fel minket a barlang bejárati részéhez. A vadregényes, filmekbe illő föld alatti világ rabul ejtett minket egy látogatásnyi időre és az emlékeinkben is kitörölhetetlen nyomokat hagyott. Sajnáltuk elhagyni a barlangot, de várt még ránk fent a meleg nyári napsütésben egy kellemesnek ígérkező hajókirándulás az elbűvölő kis kikötővárosban, Piran-ban.
 |
| Üvegfenekű hajónk az Adrián... |
A vízi járművekkel teli zsúfolt kikötőben megtaláltuk az előre lefoglalt hajónkat, amire egy keskeny kis csapóhídon keresztül fel is tudtunk szállni. A hajó neve ugyan üvegfenekű, de csak a nevében az, valójában a hajóban egy tengerszint alatti keskeny járófolyosóról nyíló hatalmas ablakokon keresztül csodálkoztunk rá az Adriai-tengerben lubickoló kisebb-nagyobb halakra. Hajónkkal beúsztunk a helyi halászok kárókatonák által "őrzött" kagylótelepei közé, amelyekről másfél ill. két évnyi “tenyésztés” után gyűjtik be a kb. ötcentis kagylókat.
 |
| Kagylótelepek az Adrián... |
Szlovén Riviéra gyöngyszemei: Piran, Portoroz, Koper...
 |
| Pirani hajókikötő... |
Az Adriai-tenger a Földközi-tenger legészakibb nyúlványa, mely fölött gyakran látunk vijjogó sirályokat röpködni és esténként a csodálatos naplementék csillogó aranyhidakat varázsolnak a
tenger vízére.
 |
| Pirani ablakban tükröződő harangtorony |
Európa egyik legkisebb és legsekélyebb tengerének átlagos mélysége: 50 méter, tengerpartján köves, sziklás, kavicsos és kiépített betonos részek váltogatják egymást. Ékszerdobozként bújik meg a kis autómentes, kétnyelvű, városfallal övezett városka, Piran a tenger partján. A város központja az ovális alakú Tartini tér, mely a híres hegedűvész, zeneszerzőtől kölcsönözte a nevét. A város legmagasabb pontja a Szent György-templom, a mellé épített Campanile tornyán szélkakasként forog Szent György, a város védőszentje.
 |
| Szállodasor 1. épülete... |
Portoroz, a rózsák kikötője is megér egy rövid sétát, Szlovénia egyetlen homokos partszakaszán elegáns szállodák és üzletek sokasága és több ezernyi színes és illatozó rózsa fogadja a látogatókat, melyekről a város a nevét is kapta. A 47.000 lakosú Koper, olasz nevén Capodistria Szlovénia legforgalmasabb, legjelentősebb kikötővárosa, mely egyben az ország 3. legnagyobb egyetemi városa is.
 |
| Koperi utcarészlet, végén a tengerrel |
A város eredetileg egy szigeten terült el, melyre a neve is emlékeztet: Caprea, azaz Kecske-sziget. Az óváros hangulatos időutazásra hívogat apró boltjaival, keskeny, ódon utcáival. Lépten-nyomon a hajdani, több, mint 500 évig tartó velencei befolyás maradványaira bukkanhatunk, erről beszédesen tanúskodnak a házak homlokzatain látható oroszlános díszítések. Főtér egyik meghatározó épülete a 15. században épült, majd felújított Prétori-palota, mely 2001 óta Városházaként funkcionál. A másik ilyen épület Szlovénia legnagyobb katedrálisa, a 14. században épült Szent Nazarius Székesegyház, melyben Vittore Carpaccio freskói, oltárképe és a város védőszentjének kőszarkofágja is látható.
 |
| Velence jelképe.... |
Fehér arany, madarak, paripák...
Secovljé-ben a 2001-ben természetvédelmi parkká nyilvánított sótavak vidékén immár 700 éve változatlan technológiával működik a 650 hektáron elterülő sólepárló. A salinárok (sómesterek) fapapucsban faeszközökkel gyűjtik össze a sót. Olyan, mintha megállt volna az idő! Biztosan emlékszünk rá történelemóráinkon tanultakból, hogy a só pár évszázaddal ezelőtt még fizetőeszköz volt, többet ért az aranynál. Birtoklásáért háborúk törtek ki és abban az időben a zsoldosok bérét is sóban fizették ki.
 |
| A salinár munkaközben... |
Évtizedek óta tengeri sóval ízesítem az ételeinket, így ezentúl jobban el tudom képzelni hogyan kerül ez a fehér színű ásványi anyag a kék tengert ábrázoló papírdobozokba, ill. a konyhámba. A sólepárló tavaknak talán mondanom sem kell, de különleges élővilága van, csak a magas sótartalmat (el)tűrő virágok, fűfélék, halak és rákok él(het)nek meg itt. A sótavak ideális és biztonságos fészkelő és telelőhelyet biztosítanak 288 madárfajnak, melyek közül 90, itt ebben a földi madárparadicsomban költi ki fiókáit.
 |
| Lófej fecskével az istállóban... |
Szlovéniai kalandozásunk utolsó állomása a híres ménes hazája, Lipica. A kis szlovén település az olasz határ mentén Trieszt közelében található. A világhíres lófajtát a bécsi spanyol lovasiskola számára tenyésztették ki, de előszeretettel szerepeltetik cirkuszi előadásokon és fogathajtó bemutatókon is. Az 1580-ban alapított majorság, jelenleg 365 ló otthona is egyben. A zöld mezőben legelésző fehér lovak mellett sötétbarna, fekete színű kis csikók ugrándoznak. Vajon mi lehet az oka az eltérő színezetüknek? A büszke tartású fehér paripák születésükkor sötétbarna ill. fekete színűek, és szőrük csak később, úgy 6 éves koruk körül fehéredik ki, őszül meg. Illetve 1-2 %-uk megtartja születési színét, így igazi kuriózum a fekete színű paripa. Az Unióhoz való csatlakozás alkalmából ezek a nemes paripák nem véletlenül díszítik az euró húszcentes érméket. A fehérre meszelt falú istállók egyik szárnyában a kancák, másik szárnyában a mének lakosztályai találhatóak. A tiszta istálló egyben légymentes övezet is, amiről az ott élő fecskecsaládok gondoskodnak.
 |
| kápolna... |
A 17. században épült Páduai Szent-Antal kápolna szép freskókkal díszített belső terébe is érdemes volt bekukkantanunk. A rózsaszínben és lila színben pompázó óriásfejű hortenziák és egy kisebb ágaskodó lovakról mintázott szökőkút szegélyezte bemutató csarnokban szemtanúi lehettünk a lipicai lovak és lovasaik közötti bámulatos együttműködésnek és összhangnak. A meglepetések kicsiny földje az eltelt napokban néhány arcát már felfedte előttünk, de még sok minden vár(na) felfedezésre, amiért érdemes és szinte kötelező is visszatérni.
Harmati Gyöngyi
S.D.G.
2018.07.25.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése