saját fotóm: A sárvári arborétumban járva...(H.Gy.)
Már régóta terveztük, hogy ellátogatunk egy csendes, békés gyógyvizes fürdővel is rendelkező településre párnapos kirándulásra, pihenésre. Azzal a nem titkolt szándékkal is persze, hogy fájós csontjainkat, ízületeinket is kényeztessük kicsit. Így esett a választásunk egy nyugat-dunántúli kisvárosra, Sárvárra. A tervezgetett utunkra szeptember közepén adódott egy kedvező lehetőség, amit nagy örömmel ki is használtunk. Férjemmel és barátainkkal együtt utaztunk el ide. Az időjárás elkényeztetett bennünket, szokatlanul meleg nyárias idő volt, sok-sok napsütéssel. A kellemes időjárásnak köszönhetően szinte minden időnket a szabadban tudtuk eltölteni. A város pedig a fürdőzések mellett csábított a színpompás, illatozó virágokkal teli ültetett utak menti sétálásra és látnivalóinak zavartalan megismerésére, felfedezésére. Üdítően hatott ránk a kisváros friss levegője, ami a zöld különféle árnyalataiban pompázó fáknak, bokroknak volt nagymértékben köszönhető.
Sárvár egy igazi nyugodt, hangulatos, vendégszerető kisváros, lakosságának létszáma alig éri el a 15.000 lelket. Vas
megyében, a Rába folyó két partján, a
Gyöngyös-pataktól délre terül el. Hazánk legnépszerűbb település einek listáján
a hetedik helyet foglalja el az itt eltöltött vendégéjszakák száma alapján. Mint az köztudott a település életét és fejlődését nagymértékben meghatározza az aranynál is értékesebb gyógyvíz, amire az 1961-es kőolajkutatások során bukkantak rá. A gyógyvíz lágy, selymes, nyomelemekben hihetetlenül gazdag, hőmérséklete: 43 °C-os és 1200 méteres mélységből tör fel. Sokféle mozgásszervi betegség kezelésére és rehabilitációra is különösen javasolt. Sajnos a régi TV-reklámokból jól ismert sárvári termálkristály már nem kapható. A gyógy és élményfürdőt 2004-ben hazánkban egyedülállóként a színvonalas szolgáltatásainak köszönhetően felvették az Európai Királyi Fürdők Szövetségének tagjai közé. A Magyar Fürdőszövetség Minősítő Bizottsága 2008-ban pedig a legmagasabb, négycsillagos
saját fotóm: Pünkösdi rózsák között.... (H.Gy.) |
Sárvár egy igazi nyugodt, hangulatos, vendégszerető kisváros, lakosságának létszáma alig éri el a 15.000 lelket. Vas
megyében, a Rába folyó két partján, a
Gyöngyös-pataktól délre terül el. Hazánk legnépszerűbb település
a hetedik helyet foglalja el az itt eltöltött vendégéjszakák száma alapján. Mint az köztudott a település életét és fejlődését nagymértékben
kategóriába sorolta.
Várostörténeti érdekességként megemlítem, hogy már az őskorban lakott hely volt, Krisztus
után 10-ben a térséget a rómaiak hódították meg, és Bassiana néven alapítottak települést a mai Sárvártól északra, a Gyöngyös közelében, ahol a borostyánút átszelte a Rába folyót. A honfoglalás után "kalandos" hányattatásokkal teli sors jutott a várnak és a település lakóinak is. Több főúri család tulajdonában is volt és sok ostromot átélt, többek között az emlékezetes 1532. évbelit, amikor is a törökök sikertelenül ostromolták, a hős várvédők életük árán is megvédték az erődítményt és a mezőváros lakóit A város és az itt élő emberek életében jelentős változást hozott az 1535-ös esztendő, amikor is a dúsgazdag és nagy műveltségű Kanizsai Orsolya 14 éves korában feleségül ment Nádasdy Tamáshoz, és hozományként Sárvár is a Nádasdy családé lett. A művelt humanista Nádasdy Tamás a pusztulóban lévő ország egyik kulturális központját hozta létre itt.1534-ben iskolát és 1537-ben pedig nyomdát is alapított. A nyomda élére az iskola tanítóját, Sylvester Jánost (Bibliafordítót) nevezt e ki, ő pedig lefordította és 1541-ben itt nyomtatta ki az Újtestamentum fordítását: e z lett az országban az első, magyar nyelven nyomtatott könyv.
Fahíd az arborétumban... |
Várostörténeti érdekességként megemlítem, hogy már az őskorban lakott hely volt, Krisztus
után 10-ben a térséget a rómaiak hódították meg, és Bassiana néven alapítottak települést a mai Sárvártól északra, a Gyöngyös közelében, ahol a borostyánút átszelte a Rába folyót. A honfoglalás után "kalandos" hányattatásokkal
Nádasdy-vár... |
Díszterem a várban.... oldalfalain és a mennyezetén freskókkal... |
Sárvár történelme arról híres még, hogy itt található Tinódi Lantos Sebestyén sírja. A Szent Miklós katolikus templomot körülvevő régi temetőben temették el, a török-magyar harcok krónikását 1556. január végén.
Tinódi mint korának riportere járta az országgyűlések, ütközetek színhelyeit, hogy az ott látottakat versekbe foglalva énekben lant kíséretével elmondja, tovább adja. A vitézek gyakran csak az ő énekeiből értesülhettek hitelesen a távolabbi országrészek egy-egy nevezetes eseményéről. Felismerte ennek jelentőségét Nádasdy Tamás nádor is, aki 1545-ben találkozott Tinódival a nagyszombati országgyűlésen. Ettől kezdve pártfogásába vette a lantos krónikást. Tinódi a magyar nyelvű történetírás első jelentős képviselője. Hitvall
Ezek után talán nem is csodálkozunk, hogy a városban található Gimnázium Tinódi Lantos Sebestyén nevét vette fel. Megemlíteném még másik érdekességként, hogy az általános Iskola pedig azért viseli Gárdonyi Géza nevét, mert a híres író 1884-ben segédtanítóként itt tanított a helyi katolikus iskolában. Igaz akkor még eredeti nevén szerepelt az ezt igazoló jegyzőkönyvben, úgymint Ziegler Géza.
Aki a városba ellátogat annak szinte kötelező a természeti kincsekkel bővelkedő, gyönyörűen gondozott Arborétumba is tennie egy kirándulást, így tettük mi is. Ez Magyarország
Élő, zöld kapu az arborétumban... |
egyik legidősebb növénygyűjteménye, a Nádasdy-vár szomszédságában he lyezkedik el. A csaknem tíz hektár területű botanikus kertet 1802-ben alapították. Itt találhatjuk az ERTI azaz az Erdészeti Tudományos Intézet épületét is. Az arborétum mai elődjét 1546-ban létesítették akkor még gyümölcsös és zöldségeskertként funkcionált. A parkot átszelő Gyöngyös-patak kedvező mikroklímát biztosít az értékes és ritkaságszámba menő növényeknek. A botanikuskert különlegessége, hogy nemcsak különféle növényeknek ad otthont hanem a tavak és a sétányok mellett szobrok teszik élményekben gazdaggá a kirándulást.
Rövid pihenőre megálltunk az egyik tó mellett és ámulva figyeltük ahogyan a vadkacsák vidáman lubickolnak a vízben. Egyáltalán nem zavartatták magukat, már biztosan hozzászoktak az emberek közelségéhez. Közben megpillantottunk egy érdekes szobrot, ami Németh Mihály helyi szobrászművész alkotása és a Szobor születik címet viseli. Ez tulajdonképpen egy 3 generációs szobor, láthatjuk ahogyan a művész faragja saját, leánya és unokája alakját ábrázoló alkotását.
Németh Mihály: Szobor születik c. alkotása |
Az arborétumban jelenleg 300 fa- és cserjefaj található. Barangolásunk kezdetén kb. 400-450 éves kocsányos tölgy mellett vezetett el az utunk. Találhatunk itt még: platánokat, fekete fenyőket, tiszafákat, japán akácokat, vasfákat, egy hatalmas magas kőrist is és a Bibliából is ismeretes cédrusokat. Valamint a játszótér mellett egy kisebb bambuszerdőt. A későbbiekben betelepített növények közül a több mint 100 éves liliomfák (Magnolia) hívják fel leginkább magukra a figyelmet, de sokféle rododendron és azálea faj is él itt békésen egymással. Alig várjuk, hogy megtekintsük őket és megpihenjünk a sétányok mellett található padokon. A nővények és a szobrok mellett állatok is élnek itt a kertben, néhányukkal sikerült is találkozni. |
Például láttunk vidáman ugráló bohókás mókusokat tovatűnni a fák ágai között és barátságos sündisznóval is találkoztunk, aki még fotózni is engedte magát. Jól esett este a pihenés és alig vártam, hogy a látnivalókról készített fényképeket átnézhessem újra, átélve azt a sok szépséget amit magunk mögött hagytunk az arborétumban. Remélem lesz még alkalmam, alkalmunk nemcsak így nyár végén, hanem másik évszakban is gyönyörködni a szépségekkel teli kert látnivalóiban.
Csónakázó-tó.... |
ami, két horgászt ábrázolva békésen "álldogál" a tóparton. A kék égen finoman fodrozódó felhők, a langyos szellő a virágok illatával és a madarak dalával összekapcsolódva harmonikus egységet alkotva
Posta téri szökőkút... |
Esténként vacsora után még kisebb városismerkedési sétákat is beiktattunk, hogy a közelünkben lévő különleges látnivalókat se hagyjuk ki. Így érkeztünk el pár perc után a Posta térre, ahol egy négyzet alakú modern SZÖKŐKÚT várt bennünket káprázatos hang
és fényjátékával. Az interaktív szökőkút 72 fúvókájába színes LED-lámpákat építettek be,
így egyszerre játszik a víz, a fény és a zene. Naponta több alkalommal nyújt felejthetetlen élményt, különösen az esti sötétben színpompás látvány. Innen egy kis közön átsétálva eljutottunk a Kossuth térre, ahol a szép virágokkal díszített egy emeletes Városháza épülete található. Előtte egy újabb érdekes, hangulatos, kör alakú szökőkúttal, melynek szélén körben állatfigurák őrzik a csobogó vízsugarakat. Természetesen ez a szökőkút is szépen ki van világítva, az idelátogatók nagy örömére.
Városháza szökőkúttal.... |
Esténként megélénkül a tér, sokan kilátogatnak ide, többek között azért is, hogy meghallgassák a felcsendülő harangjáték dallamos melódiáit. A gyerekek kitörő örömmel pancsolnak a szökőkútban és fáradhatatlanul futkároznak, bicikliznek körülötte, láthatóan élvezik a játékos "mókázást".
SIHU, városnéző kisvonat...
Ha a gyógyító, felüdítő hatású fürdéstől, sétától kellemesen elfáradtunk és még mindig kíváncsiak vagyunk,
hogy milyen csodákat rejteget még ez a városka számunkra akkor felülhetünk a SIHU, városnéző kisvonatra. Ami speciálisan a turisták számára gyártott közlekedési eszköz, és önmagában is turistalátványosságnak számít. A kisvonat 2 kocsija 56 személy szállítására alkalmas. A vagonok követik a mozdony nyomvonalát, így biztonságosan közlekednek a tömegben, vagy akár a szűk utcákon is. A kisvonat a 13 km-es városnéző körutat kb. egy óra alatt teszi meg a városban és közvetlen környékén. Átrobogunk vele a Rába folyó hídján, elkocsikázunk a gyógy és élményfürdő komplexuma és a híres szállodák mellett. Van azonban egy érdeklődésre számon tartható megállója, a Vadkert Major, ami a lovak és a lovassportok szerelmeseinek nyújt igazi élményekkel teli kikapcsolódást. A kisvonat vezetője gondoskodott az utasokról, finom puha takarókat felajánlva, hogy ne fázzunk meg az esti hűvösödő levegőben.
hogy milyen csodákat rejteget még ez a városka számunkra akkor felülhetünk a SIHU,
A fekete bég szobra... |
az egyik szálloda előtt megpillantottuk a híres törökverő Nádasdy Ferenc, a fekete bég szobrát. Az alkotás különlegessége, hogy napóraként működik, Nádasdy gróf jobb kezében tartott dárda árnyéka mutatja a múló időt a talapzaton található római számokon. A szobor Körösényi Tamás alkotása 1985-ben készült, 30 éve szerves része a város életének.
Meglepődve vettük észre, hogy ilyen hamar elérkezett a hazautazásunk napja. Elszomorodtunk azon, hogy milyen gyorsan eltelt ez a pár nap, amit itt eltöltöttünk. Jó emlékekkel eltelve, fizikailag és lelkileg is feltöltődve vettünk búcsút a városkától és azzal a reménnyel, hogy máskor is visszatérünk. Benedek Elek szavaival tudnám talán a legjobban kifejezni, amit ebben a történelmi emlékekben és szépséges természeti értékekkel gazdagon megáldott kisvárosban néhány nap alatt átélhettünk, megtapasztalhattunk.
Szóval ki nem mondható: Szemnek, szívnek vidítója,
saját fotóm: A sárvári Arborétum 1. tavacskája sárga Írisszel a partján....(H.Gy.) |
S.D.G
2015.11.10.
Sárvártól 20 km-re fekszik a csodálatos Jeli Arborétum, melyet érdemes meglátogatni:
Harmati Gyöngyi: Látogatás a rododendronok földjén....
https://abekessegszigete.blogspot.hu/2015/05/latogatas-rododendronok-foldjen_13.html
További útleírásaimat ezen a linken olvashatod:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/%C3%9ATI-K%C3%89PEIM
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése